2026. május 12., 11:53

Újabb migrációs válság a láthatáron, de nyugtalanító a sok fegyver Ukrajnában is

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex jelentősen megerősíti kapacitásait. Ennek oka nemcsak az Európai Unió határain folyamatosan fennálló migrációs nyomás, hanem a hibrid fenyegetésekkel, a szervezett bűnözéssel és a háború sújtotta Ukrajnából történő esetleges fegyvercsempészettel kapcsolatos növekvő aggodalmak is.

Lars Gerdes

Fotó: X

A Die Welt német újságnak adott interjújában erre mutatott rá Lars Gerdes, a Frontex ügyvezető igazgatóhelyettese is. Meg van győződve arról, hogy újabb migrációs válság fog bekövetkezni.

Szerinte Európának fel kell készülnie egy olyan forgatókönyvre, amelyben egy esetleges tűzszünet vagy az ukrajnai háború vége után a fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok nagyobb mértékben kezdik majd elhagyni az országot.

Magasnak tartom ezt a kockázatot. Nagyszámú fegyver lesz az országban, és ugyanakkor sok olyan ember, akinek pénzre lesz szüksége”

– mondta Gerdes.

Figyelmeztetett arra, hogy a katonai felszerelések egy része a szervezett bűnözés vagy terrorszervezetek kezébe kerülhet. Elmondta, hogy a Frontex már erősíti jelenlétét Ukrajna nyugati határán, és kifejezetten a csempészhálózatok felderítésére képezi ki egységeit.

Gerdes szerint hasonló forgatókönyv lehetséges, mint a jugoszláv háború után, ahonnan még évekig illegálisan fegyverek jutottak el Európába. Ezúttal azonban egy modernebb és veszélyesebb fegyverarzenálról van szó. A fegyvercsempészet mellett a Frontex magának a migrációs válságnak az átalakulására is felhívja a figyelmet.

Gerdes úgy látja, hogy már nemcsak a migránsok spontán mozgásáról van szó, hanem egyre szervezettebb hibrid műveletekről. Példaként említette a Lengyelország, Finnország vagy a balti államok határaira nehezedő nyomást, ahol az európai intézmények szerint Oroszország és Fehéroroszország a migrációt az Európai Unióra gyakorolt politikai nyomás eszközeként használja.

Azt látjuk, hogy az állami szereplők célzottan instrumentalizálják a migránsokat”

– mondta Gerdes. Szerinte a migrációs útvonalak is gyorsan változnak.

Például migrációs mozgásokat láttunk Európa keleti határaitól Líbiába. Nem valószínű, hogy az emberek ezt pusztán saját kezdeményezésükre tennék, illetve hogy anyagilag is meglenne az ehhez szükséges anyagi eszközük. Az emberek Líbiából próbálnak Európába jutni. Ezért látjuk mostanában például, hogy a Krétára érkezők száma erőteljesen növekedett. Nem mondhatjuk, hogy minden rendben van. Munkánkból tudjuk, hogy újabb válság fog bekövetkezni”

– mondta Gerdes. Az ügynökség ezért jelentős erőinek megerősítését tervezi.

Az igazgatóhelyettes egy interjúban beszélt arról a tervről, hogy akár 30 000 egyenruhás tiszttel is megerősítik az állományt. A Frontex hivatalos tervei eddig óvatosabbak. Az ügynökség a weboldalán közölte, hogy 2027-re 10 000 taggal kellene rendelkeznie, akik közül 3000-et közvetlenül a Frontex fog alkalmazni. A többiek a tagállamok által kirendelt határőrök lesznek. A Frontex jelenleg azt állítja, hogy körülbelül 2500 embert foglalkoztat.

Gerdes a Frontex modernizációjáról, a hatáskörébe tartozó egyéb feladatok ellátásáról is beszélt, például a drónok használatáról.

A határvédelem ma már korántsem csak a migráció kérdése”

– mondta. Szerinte kábítószereket, fegyvereket és más illegális árukat is átcsempésznek a Földközi-tengeren.

Az egyik fő feladatunk, hogy európai képet alkossunk a külső határokon uralkodó helyzetről. Ehhez műholdfelvételeket, repülőgépeket, drónokat és egyes esetekben helikoptereket használunk. A jövő a határvédelem, beleértve a drónokat is. Ezek sokkal tovább tudnak a levegőben maradni, és nagyobb területeket tudnak megfigyelni, mint például a helikopterek. Ugyanakkor az érzékelő- és kameratechnológia folyamatosan fejlődik. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy gyorsabban észleljük a migrációs mozgásokat, az embercsempészési tevékenységeket vagy a tengeri vészhelyzeteket”

– mondta az új technológiák használatáról. Az új Frontex-stratégia fontos részévé válik azoknak a migránsoknak a hazatelepítése is, aki nem felelnek meg a menedékjog feltételeinek.

Gerdes emlékeztetett arra, hogy júniustól az EU-ban megkezdi működését az új migrációs és menekültügyi rendszer, a GEAS, amely magában foglalja a gyorsabb határátlépési eljárásokat és a sikertelen menedékkérők későbbi visszaküldését.

A Frontex számításai szerint a migránsok akár fele is a gyorsított eljárás alá kerülhet, mivel olyan országokból érkeznek, ahol alacsony a menedékjog megadásának sikerességi aránya.

A rendszer eredményessége azonban attól függ, hogy a tagállamok elegendő kapacitást teremtenek-e a migránsok elszállásolására, biztonsági megfigyelésére és esetleges őrizetbe vételére az eljárás során.

Gerdes a visszatoloncolásokról is beszélt, amelyekben a Frontex egyre inkább részt vesz.

Ezek régóta kulcsfontosságú feladataink közé tartoznak, és a migrációkezelés átfogó megközelítésének részét képezik. Jelenleg az összes Európából történő visszatoloncolások mintegy 50 százalékát támogatjuk – legyen szó szervezeti, személyzeti vagy pénzügyi szempontból. 2022 óta a számot évi 24 000-ről 56 000-re növeltük. Az önkéntes visszatérés különösen erőteljesen növekszik, többek között olyan országokba, mint Afganisztán és Szíria. Ez gyakran jobb megoldás: humánusabb, egyszerűbb és fenntarthatóbb. Ugyanakkor a kényszerű visszatoloncolásokat is támogatjuk, ha a tagállamok elrendelik és kérik azokat”

– mondta Gerdes.

Megosztás

Címkék