Újabb európai ország válthat euróra?
Az elmúlt években dinamikusan bővült az euróval fizető országok száma. Legutóbb a eurozóna olyan, a szlovákok körében népszerű üdülőhelyekkel gazdagodott, mint Bulgária és Horvátország. Most azonban egy újabb ország is fontolóra vette ezt a lépést – talán éppen egy olyan, amelytől ezt nem is várnánk. A háttérben elsősorban a geopolitikai fejlemények miatti aggodalmak állnak.
Már több mint két évtized telt el azóta, hogy az euró bevezetését maguk az állampolgárok utasították el népszavazáson. Az idők azonban változnak, és Svédország ismét fontolgatja, hogy a svéd korona helyett bevezeti az eurót. A legnagyobb északi gazdaságot a geopolitikai helyzettel kapcsolatos aggodalmak, valamint az Európai Unió partnereivel való kapcsolatok megerősítésének szándéka ösztönzi erre. Erről hétfőn a Bloomberg számolt be.
A svéd kormány az elmúlt hónap végén már megtette az első óvatos lépéseket az ügyben. A mérsékelt párti pénzügyminiszter, Elisabeth Svantesson a parlamentben javasolta, hogy vizsgálják meg az euró bevezetésének előnyeit és hátrányait. „A világ változik, az EU is változik” – mondta Svantesson a parlamenti ülésen.
– tette hozzá.
Svédországban szeptemberben parlamenti választásokat tartanak. Az egységes európai valuta bevezetéséről szóló vita értékelése azonban csak ezek után várható. Svédország már a teljes körű orosz inváziót követően is jelentős fordulatot hajtott végre, amikor a hagyományosan katonailag semleges ország 2024 márciusában csatlakozott a Észak-atlanti Szerződés Szervezete-hez. Az euró bevezetése újabb hasonló elmozdulást jelentene – írja a Bloomberg.
A svéd választók 2003-ban népszavazáson elutasították a közös európai valutát. Akkor az a vélemény kerekedett felül, hogy a saját pénznem lehetővé teszi a gazdasági ingadozásokra való rugalmasabb reagálást. Most azonban a geopolitikai aggodalmak új dimenziót adtak az euró bevezetéséről szóló vitának.
A kisebb gazdaságok a nagyhatalmi rivalizálás korszakában kockázatoknak vannak kitéve – írja a Bloomberg. Az Oroszország és Kína felől érkező fenyegetések mellett most az amerikai elnök, Donald Trump kiszámíthatatlan külpolitikája is új tényezőként jelent meg. Trump például meg akarja szerezni a Dániához tartozó Grönlandet.
– mondta a parlamentben a Liberális Párt törvényhozója, Cecilia Rönn.
„De még mindig fél lábbal kívül állunk, abban az értelemben, hogy nem vagyunk részei a monetáris együttműködésnek” – tette hozzá.
