Új szintre lépett az erőszakspirál Amerikában?
Szélsőséges méreteket öltött a politikai megosztottság az utóbbi hónapokban az Egyesült Államokban. A több esetben tettlegességig fajuló támadások mellett, ma már halálos áldozata is van az egyre mélyülő ellentéteknek. A fokozódó feszültség és a tragédiák nyomán így egyre többen tartanak egy esetleges polgárháború kitörésétől az országban, ami teljesen szétszakíthatná az amerikai társadalmat.
A politikai indulatok mindeddig talán legdrámaibb következménye a Charlie Kirk elleni halálos kimenetelű merénylet. A republikánus véleményvezért a Utah Valley Egyetem rendezvényén lőtték le, ahol Kirk előadást tartott a konzervatív diákok szervezetének meghívására. A gyilkosság azonnal országos felháborodást váltott ki és a két politikai tábor azóta is egymást hibáztatja a történtekért.
Ez a tragédia azonban nem előzmény nélküli. A több éve erősödő feszültségnek számos jele volt az elmúlt években.
Ezek közül az egyik legsokkolóbb az volt, amikor 2024 nyarán merényletet kíséreltek meg Donald Trump ellen. A pennsylvaniai kampánygyűlésén beszédet mondó amerikai elnök ugyan csak a fülén sérült meg, de a lövöldözés következtében egy jelenlévő életét vesztette, további kettő pedig súlyosan megsebesült. Alig pár hónappal később pedig egy második gyilkossági kísérlet is célba vette Trumpot. Ekkor egy fegyveres férfit Floridában, Trump egyik golfklubjának közelében tartóztattak le, miután a Secret Service ügynökei észrevették, hogy puskával rejtőzik a bokrok között. A gyanúsított a hatóságok szerint előre kitervelte, hogy politikai okokból végez Trump-al, és csak a gyors rendőri közbelépés akadályozta meg az újabb merényletet.
Korábban Nancy Pelosi, a Képviselőház volt demokrata elnökének férje ellen kíséreltek meg merényletet, ami során egy összeesküvés-elméletekben hívő, szélsőjobboldali nézeteket valló férfi tört be Pelosiék otthonába, hogy túszul ejtse vagy megölje a nőt. Mivel a Nancy Pelosi épp nem tartózkodott otthon, a támadó a férjét vette célba, akire kalapáccsal támadt rá, súlyos koponyasérüléseket okozva a férfinak. Paul Pelosit végül életveszélyes állapotban szállították kórházba és a mai napig viseli a sérülés nyomait. De ezen kívül is számos hasonló, utolsó pillanatban meghiúsított kísérlet is történt mind demokrata, mind pedig republikánus politikusok ellen: 2020-ban Gretchen Whitmer michigani kormányzót akarták elrabolni egy szélsőjobboldali milíciacsoport tagjai, mert nem értettek egyet a politikájával, 2022 nyarán pedig a Legfelsőbb Bíróság egyik konzervatív bíráját, Brett Kavanaugh-t akarta meggyilkolni egy feldühödött fiatalember, aki a legfelsőbb bírósági abortusz-döntés miatt akart bosszút állni.
A politikai indíttatásból elkövetett bűntettek ráadásul nem csak a politikusok, de a magánemberek ellen is jelentősen megszaporodtak az elmúlt években.
2020-ban a Black Lives Matter tüntetések idején is volt példa fegyveres erőszakra mindkét oldalon, aminek részeként Kenoshában egy jobboldali milíciákkal szimpatizáló tinédzser két tiltakozót is lelőtt, míg Portlandben egy antifasiszta aktivista egy Trump-párti tüntetőt ölt meg bosszúból. Alig fél évvel később, 2021. január 6-án Trump hívei törtek be a Capitoliumba azzal a céllal, hogy megakadályozzák Joe Biden győzelmének hivatalos elismerését. A Capitolium-ostromaként elhíresült zavargásokban végül öt ember meghalt, több százan pedig megsérültek. 2022-ben aztán Észak-Dakotában egy 18 éves fiatal vesztette életét egy tragikus incidensben, miután egy vita során egy férfi szándékosan elütötte az autójával. A gázoló a rendőröknek azt mondta, azért hajtott át a fiún, mert azt hitte róla, hogy „szélsőséges republikánus”.
A politikai indulatok tehát egyre gyakrabban torkollnak erőszakba az Egyesült Államokban, a gyűlölet pedig már nem csak a közszereplőket, hanem a hétköznapi emberek életét is egyre jobban veszélyezteti. Az erőszak spirálja ráadásul öngerjesztő folyamatként működik, ugyanis a felek minden újabb tragédia után egymást hibáztatják, ami által a politikai retorika is még harciasabbá válik.
Mindezek fényében pedig egyáltalán nem meglepő, hogy már az amerikai lakosság is egyre inkább tart valamilyen polgárháborútól az országban. Ezt erősíti meg egy 2025 júniusában készült YouGov-felmérés is, ami szerint immár az amerikaiak 40 százaléka tartja valószínűnek, hogy a következő tíz évben polgárháború törhet ki az Egyesült Államokban. Bár csak 12 százalékuk véli úgy, hogy ez „nagyon valószínű”, további 28 százalékuk szerint „inkább valószínű” egy ilyen helyzet kialakulása, ami jól mutatja a társadalomban uralkodó bizonytalanságot és félelmet.
Ugyan az esetlegesen kirobbanó polgárháború formáiról megoszlanak a vélemények, a legtöbb szakember egyetért abban, hogy a folyamatosan növekvő feszültségek miatt egyre több politikai indíttatású erőszak fellángolására lehet számítani a jövőben. Sokak szerint ugyanis az Egyesült Államok lakossága már jelenleg is egyfajta “hideg polgárháborúban’” áll egymással, aminek részeként a felek (egyelőre) elsősorban a médiában és a politikai térben küzdenek egymással. A két tábor közti konfliktus azonban egyre forróbbá és kiélezettebbé válhat a jövőben, aminek részeként – hacsak a politikai elit még időben nem tesz valamit – elkerülhetetlenné válhat a politikai merényletek és zavargások sűrűsödése.
Ez következik az esetek sűrűségéből is, ami egyértelműen jelzi, hogy nem elszigetelt esetekről, hanem sokkal inkább egy rendszerszintű jelenségről beszélhetünk, aminek részeként az amerikai társadalom egyre nagyobb része érzi úgy, hogy a másik ember politikai nézetei miatt már a saját biztonsága is közvetlen veszélyben van.
Mindez pedig több szempontból is emlékeztet az 1861-1865 között zajló amerikai polgárháború előtti időszakra, amikor az ország hasonlóan megosztottá vált és a politikai ellentétek kezelhetetlenné erősödtek. Bár a mai körülmények több szempontból mások, a párhuzam intő jel lehet, hiszen, ha a társadalmi törésvonalak tovább mélyülnek, a következmények beláthatatlanok lehetnek.
A következő években így sok múlik majd azon, sikerül-e mérsékelni a politikai hangnemet és elszigetelni a szélsőséges erőket. Ha ugyanis az erőszakspirál tovább fokozódik, az intézményekbe vetett közbizalom is tovább gyengül majd, amivel párhuzamosan az országban uralkodó közhangulat is egyre inkább kiszámíthatatlanabbá válhat. Ehhez azonban mind a demokrata, mind pedig a republikánus politikai elitnek tudatos erőfeszítésekre lesz szüksége, amiben az elmúlt éveken egyik fél sem jeleskedett.
