Trump bemutatta a Béketanácsot. Először a Gázai övezetet, majd más konfliktusokat kell megoldania
A svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon (WEF) Donald Trump amerikai elnök bejelentette az általa létrehozott Béketanács alapszabályát.
Ez egy olyan nemzetközi szervezet, amely először a Gázai övezettel, majd más konfliktusokkal fog foglalkozni. Megismételte, hogy mandátuma kezdete óta már nyolc háborút állított le, és hamarosan egy kilencediket, az Oroszország és Ukrajna közötti háborút is leállítja. Elmondta, hogy azt gondolta, hogy ennek megállítása lesz a legkönnyebb a konfliktusok közül, de ennek az ellenkezője igaz.
Trump beszédét azzal kezdte, hogy elmondta, milyen háborúkat sikerült már megállítania, köztük az Azerbajdzsán és Örményország közötti konfliktust, de elsősorban az Izrael és Palesztina közötti konfliktusról beszélt. Hozzátette, hogy arra számított, hogy az ukrajnai orosz agresszió megállítása lesz a legkönnyebben megállítható háború, de végül nagyon nehéznek bizonyult.
De hisz abban, hogy hamarosan béke lesz Kijev és Moszkva között. A színpadon csatlakozott hozzá többek között Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Javier Milei argentin elnök is. A Béketanács a világ vezető vezetőiből áll, akiket mindannyian a barátainak nevezett.
- mondta Trump, hozzátéve, hogy a Béketanácsnak az ENSZ-szel együttműködésben történő kombinációja egyedülálló lehet. Izrael és Azerbajdzsán, valamint Vietnam, Magyarország, Kazahsztán, Üzbegisztán, Fehéroroszország, Argentína, Marokkó, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is kérte felvételét. A Kreml és Kijev is meghívást kapott. Ukrajna erre reagálva azt mondta, hogy elképzelhetetlen, hogy olyan tanácsban üljön, amelyben ott van Oroszország is, amely 2022 óta katonai műveletet folytat ellene.
A gázai háborúról Trump a tűzszünet fenntartását nevezte elsődleges fontosságúnak, kiemelve, hogy "többé nem lehet hallani éhező emberekről szóló történeteket". Emlékeztetett arra, hogy amerikai segítséggel kiszabadították a Hamász iszlamista terrorszervezet és szövetségesei által fogva tartott túszokat és sikerült a meggyilkolt túszok többségének holttestét is visszajuttatni a családtagoknak.
A New York-i székhelyű világszervezettel összefüggésben Trump úgy vélte, az ENSZ-ben "hatalmas lehetőségek rejlenek", "van benne néhány remek ember", azonban aláhúzta: ezek a lehetőségek egyelőre kihasználatlanok. Leszögezte: az ENSZ is meg tudta volna oldani az általa megoldott konfliktusokat, azonban "valamiért mégsem tette, nem próbálta elég keményen".
- jelentette ki.
Iránra kitérve emlékeztetett a tavaly júniusban kirobbant, 12 napon át tartó iráni-izraeli konfliktusra, amelybe a zsidó állam oldalán az Egyesült Államok is beavatkozott és "megsemmisítette Irán nukleáris kapacitásait". "Irán tárgyalni akar; tárgyalni fogunk" - szögezte le.
Szíriával összefüggésben az elnök méltatta Ahmed es-Saraa szíriai elnököt, aki szerinte rendkívül keményen dolgozik", "mi pedig visszavontuk az összes rájuk kirótt szankciót, hogy levegőhöz jussanak". Emlékeztetett arra is, hogy első elnöki ciklusa idején az amerikai hadsereg végzett az Iszlám Állam terrorszervezet akkori vezetőjével, Abu Bakr al-Bagdadival, súlyos csapást mérve ezzel a dzsihadistákra, akik azonban szerinte Joe Biden elnök ciklusa idején "újjáalakultak".
A NATO-val kapcsolatban Trump kiemelte, hogy Washington nyomására immár a szövetség majdnem összes tagállama bruttó hazai terméke (GDP) öt százalékát költi védelmi kiadásokra, és név szerint említette az ezt megtagadó Spanyolországot.
- jelentette ki.
Trump emellett méltatta az amerikai hadsereget, amelyet a világ legerősebb hadseregének nevezett, kiemelve, hogy míg első ciklusa idején újjáépítették a fegyveres erőket, most még erősebbé teszik. Beszéde további részében elismerően szólt az Egyesült Államok belgazdaságáról is, leszögezve: "ha Amerika sikeres, az egész világ sikeres".
A megnyitó beszéd után a Béketanácsban részt vevő országok vezetői, köztük Orbán Viktor miniszterelnök nyilvánosan aláírták az okiratot, amelynek során Trump a magyar kormányfőt "kemény fickónak" nevezte. A Béketanács célja az alapító szöveg szerint, hogy "helyreállítsa a hiteles vezetést és biztosítsa a fenntartható békét a konfliktusövezetekben". A grémiumot maga az amerikai elnök vezeti majd, ő nevezheti ki utódját az élén, és vétójoga lesz benne.
Svédország és Norvégia például elutasította a tagságot, Olaszország alaposabban meg akarja vizsgálni a kezdeményezést, Emmanuel Macron francia elnök pedig médiajelentések szerint szintén vonakodik a tanácsba való belépéstől.
Csehország még nem kapott hivatalos meghívót Petr Macinka külügyminiszter hétfői nyilatkozata szerint. A WEF idei, január 23-ig tartó 56. ülésszakát a „Párbeszéd szelleme” témakörben rendezik meg. Ma folytatódnak a viták, amelyek a geopolitikától és a kereskedelemtől kezdve a kiberbiztonságon át a tudományig és a mesterséges intelligenciáig számos témát érintenek. A délelőtti programban Friedrich Merz német kancellár tartott beszédet.