Tovább növekszik a migrációs nyomás Európában
A német szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 2022-ben több mint két és fél millió bevándorló érkezett Németországba. Az egyre tarthatatlanabb helyzet hónapok óta komoly belpolitikai feszültséget gerjeszt az országban, de Európa más területein, köztük Franciaországban és Olaszországban is egyre több problémát okoz a bevándorlók elhelyezése.
Egyre több gondot okoz a bevándorlók emelkedő száma Európában. A folyamatosan növekvő embertömeg miatt több politikus szerint már Németország és Olaszország is a befogadóképessége határán van, de mellettük több uniós ország is hosszútávú megoldást vár az Európai Unió vezetőitől.
Az eddig szúrópróbaszerű határellenőrzés szigorításának lehetőségét azután kezdte el megvizsgálni komolyabban a német kormány, miután kiderült, hogy az év első nyolc hónapjában körülbelül 204 ezren kértek menedéket az országban, ami 77 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. A lakosság felől érkező folyamatos nyomás miatt a német politikusok emellett a menedékkérők igazságosabb elosztását és az embercsempészek elleni szigorúbb fellépést is egyre hangosabban szorgalmazzák az uniós intézményekben, amik miatt több nagyvárosban és határmenti településen is jelentősen romlott a közbiztonság az utóbbi hónapokban.
A Toluna francia fogyasztóvédelmi és közvélemény-kutató cég pár hete megjelent felmérése szerint az emberek 61 százaléka tekint kulturális fenyegetésként a bevándorlókra, míg 72 százalékuk szerint a kormány túl sok segítséget nyújt nekik. Az országban már hosszú ideje okoz komoly gondot a bevándorlók elhelyezése, mivel az utóbbi hónapokban drasztikusan megemelkedett menedékkérők száma miatt a több nagyvárosban létrehozott befogadóközpontok mellett, már szállodákban és tornatermekben kénytelenek szállást biztosítani a hatóságok a nagyrészt Afrikából érkező embereknek. A leginkább az ország déli településeit érintő elhelyezési probléma mellett, ráadásul az úgynevezett no-go zónák és a bevándorlók által elkövetett bűncselekmények száma is jelentősen megemelkedett az utóbbi hetekben, ami szintén komoly problémát jelent a hatóságoknak.
Az egyre tarthatatlanabb helyzet miatt az ország nemrég lezárta az Olaszországgal közös határszakaszát, a francia kormány pedig bejelentette, hogy nem hajlandó a továbbiakban átvenni az onnan érkezett illegális bevándorlókat.
A kormány emellett katonákat, terrorista ellenes alakulatokat, helikoptereket és drónokat is bevet ezentúl az illegális embercsempészek megfékezésére, amik elterjedése szintén hozzájárult az egyre kaotikusabb helyzet kialakulásához.
A legsúlyosabb állapotok azonban kétségkívül a dél-olaszországi Lampedusa szigetén uralkodnak, ahol 2011 óta folyamatosan növekszik az illegális bevándorlók száma. Az alig húsz négyzetkilométer átmérőjű szigetre hetente átlagosan tízezer új menedékkérő érkezett az utóbbi hónapokban, ami miatt a helyiek már több tüntetést is szerveztek. A helyzet enyhítésére az olasz kormány több sürgősségi intézkedés bevezetése mellett, már a haditengerészet és a katonaság bevetését is kilátásba helyezte az a legtöbb esetben embercsempészek által vezetett hajók indulásának megfékezésére, Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek pedig kifejezett kérése volt, hogy kiemelt témaként foglalkozzanak a bevándorlás kérdésével a nemrég lezajlott uniós csúcson.
Az előzetes ígéretek ellenére azonban a Granadában megtartott tanácskozás továbbra sem hozott komoly eredményt, miután Magyarország és Lengyelország határozottan elutasította a bevándorlók szétosztásáról szóló újabb uniós javaslatot.
Az Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki által már régóta ellenzett terv híján ugyanakkor az Ursula von der Leyen vezetett Európai Bizottságnak láthatóan továbbra sincs érdemi javaslata a migrációs helyzet kezelésére. Annak szabályozása így lényegében még mindig is az észak-afrikai országok vezetésein múlik, ami az elmúlt hónapokban kötött partnerségi megállapodások tükrében koránt sem tűnik életbiztosításnak. Ezt bizonyítja, hogy bár az EU a Tunéziával kialakított stratégiai partnerség keretén belül eredetileg 150 millió eurót szánt a tunéziai gazdaság fellendítésére az illegális bevándorlók megállításáért cserébe, a tunéziai kormány nemrég további kétszáz milliót kért a bizottságtól, aminek felhasználásába egyáltalán nem láthatnának bele az EU-s intézmények.
Ennek tükrében pedig a terv szerint Marokkóval és Egyiptommal megkötni kívánt hasonló egyezmények érvényesítése is komoly akadályokba ütközhet a jövőben, ami egyáltalán nem fest pozitív jövőképet a Európát érő egyre súlyosabb migrációs nyomás kezelését illetően.
A szerző külpolitikai elemző.
