2026. július 16., 14:34

Történelmi csúcs után szakadékba fut Európa, Románia már most nagy bajban van

Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből, amely egyúttal rávilágít az európai lakosság elöregedése által előidézett komoly kihívásokra is.

Fogyogatnak erősen
Illusztráció
Fotó: Krónika/Orbán Orsolya

Az Európai Bizottság keretein belül működő Közös Kutatóközpont (JRC) becslései szerint az európai lakosság száma 2029-ig kismértékben növekszik majd, elérve a körülbelül 453,3 milliót, ezt követően azonban lassú, de tartós fogyásnak indul – jelenti az AFP hírügynökség az Agerpres beszámolója alapján. Az előrejelzések szerint Európa népessége 2050-re 445 millió főre mérséklődik, 2100-ra pedig 398,8 millióra csökken – ez a szint az 1970-es évek végének felel meg.

Ezzel párhuzamosan az európaiak minden korábbinál tovább élnek: a várható élettartam az orvostudomány fejlődésének és az életkörülmények javulásának köszönhetően 2024-ben elérte a 81,5 évet.

2050-re az EU lakosságának közel egyharmada 65 éves vagy annál idősebb lesz, míg ez az arány jelenleg egy az öthöz. 2100-ra a várható élettartam a nők esetében meghaladhatja a 90 évet, a férfiaknál pedig a 86 évet. Egy 2023-ban az Európai Unióban született gyermek arra számíthat, hogy 75,3 éves koráig súlyos betegségek nélkül élhet.

Az Európai Unió elismeri, hogy ezek a demográfiai folyamatok „jelentős kihívásokkal” járnak: munkaerőhiányt idéznek elő, nyomást gyakorolnak a közpénzekre, az egészségügyi, az oktatási és a szakképzési rendszerekre, valamint a területi kohézióra. Ugyanakkor új piacokat is teremtenek, amelyek az úgynevezett „ezüstgazdaságra” („silver economy” – utalás az öregedés folyamatát kísérő ősz hajszálakra) épülnek, és az idősebb korosztály számára kínálnak termékeket és szolgáltatásokat, beleértve az egészségügyi és technológiai innovációkat is. „Minden eddiginél hosszabb és egészségesebb életet élünk – ez az egyik legnagyobb vívmányunk.

A demográfiai változások ugyanakkor átalakítják társadalmainkat, gazdaságainkat és munkaerőpiacainkat, ezért most kell cselekednünk, hogy ezt az átalakulást lehetőséggé formáljuk” – jelentette ki Dubravka Šuica európai biztos. A termelékenység növelése és a munkanélküliség csökkentése kulcsfontosságú lesz a csökkenő létszámú munkaerő hatásainak ellensúlyozásához – hangsúlyozza az EU. Jelenleg a munkaképes korúak csaknem 20%-a kívül esik a munkaerőpiacon. A férfiak és nők közötti foglalkoztatási szakadék továbbra is 10 százalékpont, miközben 8 millió fiatal nem áll alkalmazásban, és oktatásban vagy szakképzésben sem vesz részt. A jelentés megállapítja azt is, hogy a bevándorlás „mind fontosabb szerepet játszik a demográfiai folyamatokban, részben ellensúlyozva a népesség elöregedésének és a munkaerő-állomány csökkenésének negatív hatásait”, ugyanakkor érdemben nem képes megváltoztatni az EU demográfiai pályáját.

Eközben a Romániában született gyermekek száma újabb negatív rekordot döntött tavaly. A 145 000 élveszületéssel Románia az elmúlt 100 év legalacsonyabb szintjére süllyedt. A legkevesebb gyermek Tulcea, Mehedinți és Krassó-Szörény megyében jött a világra (1500 alatti születésszám 2025-ben). Krassó-Szörény megyében a 14 év alatti gyermekek száma csaknem 25%-kal csökkent a legutóbbi két (a 2011-es és a 2021-es) népszámlálás között. A születési ráta elmarad a generációk pótlásához szükséges szinttől, míg a viszonylagos növekedést mutató halálozás még inkább rontja a demográfiai mérleget – számolt be a Profit.ro.

Románia a strukturális demográfiai zsugorodás szakaszába lép. Az Országos Statisztikai Intézet elnöke, Tudorel Andrei így jellemezte a jelenség mértékét:

Az egy év alatti népesség csökkenésének üteme a legutóbbi népszámlálások között megközelítette a 20%-ot, ami az összes korcsoport közül a leggyorsabb ütemű fogyást jelenti.”

A 2021-es népszámláláson Románia lakossága 5,3%-kal volt alacsonyabb, mint 2011-ben. A 10 év alatti gyermekek száma közel 6%-kal esett vissza, a 65 év feletti lakosság aránya pedig mintegy 20%-ra emelkedett. A demográfiai hatások nyomást gyakorolnak a nyugdíjkiadásokra, amelyek az előrejelzések szerint a következő 30 évben meghaladják majd a GDP 10%-át, miközben az állami nyugdíjrendszerbe történő befizetések a GDP mintegy 5,5%-ára csökkennek a következő 15 évben, és ezen a szinten maradnak az előrejelzési időszak végéig (2070).

A külső migrációt nem számítva jelentkező -94 000 fős természetes fogyás egy hónap alatt azt jelenti, hogy Románia – kizárólag a születések és a halálozások különbsége miatt – akkora lakosságot veszített, mint Buzău vagy Szatmárnémeti népessége. Egyébként a romániai fiatalok közel fele nyilatkozik úgy, hogy szándékában áll kivándorolni. 2023-ban az elmúlt 10 év rekordja dőlt meg a fiatalok végleges országelhagyását tekintve.

Megosztás
Címkék