Törökország szerint a történelem nem bocsátja meg az Egyesült Arab Emírségeknek az Izraellel kötött békét

Hami Aksoy, a tárca szóvivője írásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Abu-Dzabi úgy próbálja "tálalni" ezt a "kétszínű" lépést, mintha azt a Palesztina iránti elkötelezettségből tenné, miközben saját "szűkös" érdekeiért elárulja a "palesztin ügyet".

Aksoy leszögezte: jogosnak találják azokat az erőteljes kijelentéseket, amelyeket a palesztin nép és a Palesztin Hatóság fogalmazott meg válaszul a békeegyezményre.

Izrael és az Egyesült Arab Emírségek az Egyesült Államok közvetítésével kötött békét csütörtökön. A felek mindenekelőtt arról állapodtak meg, hogy diplomáciai és gazdasági kapcsolat létesítenek egymással, amelynek nyomán közvetlen légi járatok indulnak, és fellendítik a kölcsönös turizmust is.

Egyiptom és Jordánia után az Egyesült Arab Emírségek a harmadik arab állam, amely elismerte Izraelt. A kapcsolatok normalizálásával egyidejűleg Izrael ígéretet tett arra, hogy felfüggeszti a ciszjordániai palesztin területek bekebelezését.

Törökország hagyományosan Izrael egyik legszorosabb szövetségese volt a Közel-Keleten, de a viszony 2010-ben megromlott, miután az izraeli haditengerészet megölt több, a Mavi Marmara nevű hajón tartózkodó török aktivistát, akik az izraeli blokád alá vont Gázai övezetbe akartak bejutni.

Ankara és Tel-Aviv hat év elteltével, 2016 júniusában írta alá a diplomáciai kapcsolataik teljes körű megújításáról és viszonyuk rendezéséről született egyezményt, azonban a feszültség a közeledés ellenére nem szűnt meg.

Legutóbb idén januárban az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban bejelentett amerikai béketerv korbácsolta fel a török vezetés indulatait, miután Washington elismerte Izrael szuverenitását a ciszjordániai palesztin területeken létesített zsidó telepek felett, vagyis e telepek amerikai álláspont szerint Izrael szerves részei.