Több milliárd euró tűnt el csalás és furcsa projektek során a Covid-alapból
A világjárvány idején az Európai Unió egy példátlan, 750 milliárd eurós helyreállítási alapot hozott létre, amelynek célja a gazdaságok Covid-válságból való kilábalásának elősegítése volt.
Ahogy a német Welt napilap a Business Insider üzleti weboldallal együttműködve megtudta, az alapot csalás, az átláthatóság hiánya és a pénz kétes projektekre való felhasználása kíséri. Míg az alapok nagy részét már kiosztották, az európai országok még mindig a közös, több milliárd eurós adósság hosszú visszafizetésére várnak.
A pénz felhasználásának ellenőrzése azonban alapvető hiányosságokkal küzd. A Welt és a Business Insider szerint az Európai Számvevőszék rámutatott, hogy a kedvezményezettekről, a tényleges költségekről és a projektek eredményeiről közzétett információk nem elegendőek. Hiányoznak például az adatok arról, hogy „ki és milyen mértékben részesült végső soron az alapokból”.
Ezenkívül a hivatalos listák gyakran csak az állami intézményeket sorolják fel, amelyek aztán továbbítják a pénzt a vállalatoknak vagy a nem kormányzati szervezeteknek. A végső kedvezményezettek gyakran egyáltalán nem szerepelnek a jelentésekben.
A problémák nem csak adminisztratív jellegűek. Például az Európai Ügyészség nyomozást folytat egy olaszországi csoport ellen, amelyről azt gyanítják, hogy akár 600 millió eurót is szerzett az alapból fiktív cégeken keresztül. A gyanúsítottak a pénz egy részét Rolex karóra vagy Lamborghini Urus autó vásárlására fordították.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alapból származó pénzt csak problémásan használták fel – mutat rá tovább a német napilap. Az alap olyan projekteket is finanszírozott, amelyek megfeleltek az eredeti céljának, mint például a nagysebességű vasút Dél-Olaszországban, a görög államigazgatás digitalizációja vagy az elektromobilitás fejlesztése Spanyolországban.
Ugyanakkor az alap nem hozott olyan erős gazdasági lendületet, mint amire az EU számított. A Welt és a Business Insider beszámolója szerint a közgazdászok általában egyetértenek abban, hogy az alap segített megbirkózni a világjárvány következményeivel, de nem volt jelentős növekedési hatása. Az Európai Bizottság arra számít, hogy az EU gazdasága idén mindössze 1,1 százalékkal fog növekedni. „
– mondta Moritz Körner, az FDP európai parlamenti képviselője a Weltnek. Szerinte az alap „csak akkor fizette ki a források nagy részét, amikor a válság már rég elmúlt”, és számos országban teret engedett a pénzek visszaélésszerű felhasználásának.
Most jön a közös adósságról szóló számla. A Welt szerint az EU-nak 140 és 168 milliárd euró közötti összegre lesz szüksége az alap támogatásainak visszafizetésére és kamatainak kifizetésére 2028 és 2034 között. 2058-ra a teljes költség elérheti a 649-681 milliárd eurót.
– bírálta Körner a Weltnek adott interjújában.
Monika Hohlmeier, a CSU európai parlamenti képviselője szerint az alap elsősorban Európa jövőbeli válságokra való felkészítését szolgálta.
– mondta a Weltnek.
– tette hozzá.
