2024. június 27., 20:01

Tízezres nagyságrendben tervez alkalmazott bővítést a nyugati hadiipar

A globális érdekeltségű hadiipari vállalatok alkalmazotti állományuk aktív bővítésébe kezdtek, a húsz legnagyobb ilyen amerikai és európai vállalat tízezres nagyságrendben tervezi alkalmazottjaik számának növelését – számolt be az érintett vállalatok jelentéseire hivatkozva a gazdasági hírközlés tekintetében a nyugati féltekén rendszerint irányadónak és jelzésértékűnek számító Financial Times (FT).

Jassm ER rakéta
Fotó: Wikipédia

Az FT cikke szerint, a hadiipari gyártásban érdekelt legnagyobb globális vállalatok alkalmazottainak száma az elmúlt időszakban, hosszabb idő után ismét elérte a hidegháború során kimutatott szintet és annak jelentős mértékű meghaladása feltételezhető az érintett cégek jelzett tervei szerint.

A londoni székhelyű szaklap írása beszámol arról, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, illetve Európában (értelmezhetően a kontinens Oroszországtól nyugatra eső részében) működő húsz legnagyobb hadiipari vállalat több tízezer új alkalmazott felvételét tervezi, s ez a bővítés a szegmens gyakorlatilag minden jellegű munkavállalóját érinti, a betanított munkásoktól kezdve, a mérnökökön keresztül a szoftverfejlesztőkön át a menedzserekig.

Rámutatnak: csak a három legnagyobb amerikai, pontosabban USA béli, hadiipari vállalat, a Lockheed Martin, a Northrop Grumman és a General Dynamics, hatezer új munkahelyet kínál, a szegmens többi lényeges szereplője pedig átlagban további 10 százalékos alkalmazotti bővítést tervez.

Bár az Financial Times cikke a trend kapcsán nem konkretizálja az okokat, a cégek alkalmazotti politikája hátterében egyértelműen az orosz-ukrán konfliktusnak a nyugati hadiiparra gyakorolt hatása, illetve a globális geopolitika más feszültségzónáiban – főként a közép- és távol keleten, vagyis az USA-Kína viszonyrendszerében is tapasztalható - fokozódó fejleményi várakozások állnak.

Ezt az egyre nyilvánvalóbb kilátásokat mutató állapotot sejtetik a lapnak nyilatkozó olasz gépipari holding, a Leonardo, HR vezetőjének, Antonio Liottinak a szavai is, akinek elmondása szerint: az alkalmazotti állomány bővítését célzó munkavállalók felvételére irányuló igyekezetek „aktívabbak” , mint az, az  iraki vagy az afganisztáni konfliktus idején tapasztalható volt.

Ezek a trendek, megfigyelők szerint részint egyértelműen a Nyugat fegyvergyártó kapacitásainak felzárkóztatási igyekezetét jelzik az orosz-ukrán konfliktus során megmutatkozott szállítási nehézségek összefüggésében. Ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy legalábbis rövid- és középtávon, az állami adósságspirálba mind inkább belesüllyedő washingtoni kormányzat, illetve az Európai Unió, az elmúlt négy évben gyengébbnél gyengébb gazdasági mutatókkal záró, tagállamainak nagy részének vezetői, továbbra sem azokat a megoldásokat kezeli prioritásként, amelyek a lakosságuk érezhetően csökkenő életszínvonalának és ezen irányú kilátásainak orvoslását céloznák.

Ezek a kilátásoknak pedig egy olyan üzenete is lehet, miszerint az érintett kormányzatok már felkészültek arra, hogy a trendek mentén lassan, de biztosan begyűrűző lakossági elégedetlenségre, a háborús retorika további fokozását, illetve az ebből következő további – a kontinens lakossága szempontjából csak negatív fejleményeket előre jelző – lépések megtételét készülnek „válaszként” felkínálni.

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.