2024. április 3., 15:43

Támadásra készül Moszkva. Áttörhetik-e az oroszok az ukrán frontot?

Mi a helyzet az orosz-ukrán háború frontjain? Összefoglaltuk az elmúlt napok legfontosabb történéseit.

orosz-ukrán háború
Fotó: TASR/AP

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten azt állította, Ukrajna egész télen – Avgyijivka eleste ellenére – visszatartotta az orosz előretörést. Azt is mondta azonban, hogy erői nincsenek felkészülve arra, hogy egy újabb nagy orosz offenzíva ellen védekezzenek, amely májusban vagy júniusban várható. Egyelőre úgy tűnik, Oroszország kezében van a kezdeményezés, folytatva az előrenyomulást, amellyel október óta 500 négyzetkilométert szerzett meg.

„Nagy a veszélye" a frontvonalak összeomlásának
Magas rangú tisztek, akik Valerij Zaluzsnij tábornok vezetése alatt szolgáltak, név nélkül azt mondták a Politicónak, „nagy a veszélye" a frontvonalak összeomlásának, miközben Oroszország "nagy támadásra" készül. Felhívták a figyelmet arra, hogy Oroszország jelenleg forrásokat gyűjt, és augusztus környékén, vagy esetleg hamarabb is készen fog állni egy "nagy támadás" megindítására. Valószínűleg képes lesz "áthatolni a frontvonalon és egyes részeit bezúzni" – mondták. A névtelenül nyilatkozó tisztek bírálták a nyugati segélynyújtás sebességét és mértékét, de elismerték, hogy Ukrajna hibákat követett el a csatatéren. Szerinte csak az ukrán rugalmasság és az orosz parancsnokok hibái változtathatnak a helyzeten – bár nem akartak az orosz hibákra hagyatkozni. A tisztek azzal is érveltek, hogy Ukrajnának nincs elég embere a fronton.

Zelenszkij a napokban aláírta a sorkatonák életkorának csökkentéséről szóló törvényt, amellyel a mozgósítási korhatárt 27-ről 25 évre való csökkentették. A törvényt először tavaly év végén terjesztették elő, amikor az ukrán elnök azt mondta, a hadsereg legalább 500 ezer ukrán mozgósítását javasolta. A törvényjavaslatot februárban hagyta jóvá az ukrán parlament.

Volodimir Zelenszkij
Archív felvétel
Fotó:  TASR/AP

Tovább folyik Zelenszkij lobbizása a támogatásokért, de lobbitevékenységének akadálya továbbra is Mike Johnson, az amerikai képviselőház republikánus elnöke, aki 60 milliárd dolláros katonai és pénzügyi segély küldését tartotta vissza. Márciusban ismét megnyíltak a nemzetközi finanszírozási csapok – ez örvendetes lépés Ukrajna számára, miután az év elején elfogyott a támogatás. Az EU beleegyezett, hogy a hónap elején 5,48 milliárd dollárral növeli Ukrajna katonai segélyét az Európai Békeprogramból. Kijev további 4,9 milliárd dolláros segélyt is kapott egy uniós finanszírozási programból, pénteken pedig 1,5 milliárd dolláros részletet fogadott el a Világbank Egyesült Királyság és Japán által finanszírozott egyik programja keretében. Míg Ukrajna önti a pénzt a háború megvívására, pénzügyi támogatásra volt szüksége a hazai költségvetéséhez és a szociális kiadásaihoz is.

Egyre több az orosz szerződéses katona

Moszkva szerint jelentősen megugrott a katonai szerződéseket aláírók száma Oroszországban a múlt havi Moszkva terrortámadás óta. Januártól több mint 100 ezren kötöttek szerződést a hadsereggel, és csak az elmúlt 10 napban körülbelül 16 ezren szerződtek le – közölte az orosz védelmi minisztérium. A jelentkezők "bosszút akarnak állni" a 144 életet követelő koncerttámadásban elesetteken. Bár a támadást az Iszlám Állam vállalta magáért, de Oroszország azt állítja, hogy a gyanúsítottak Ukrajnával állnak kapcsolatban. Kijev ezt határozottan cáfolta, és a Nyugat is elutasította az állításokat.

A viszonylag statikus frontvonalakat nem szabad holtpontként értelmezni – érveltek az Institute for the Study of War szakértői egy múlt heti jelentésben. Úgy tűnik, mindkét fél egyfajta "pozíciós hadviselést" folytat: lényege helyi, lokalizált csatákkal (nem pedig tömeges, nagy manőverekkel) való taktikai győzelmek elérése, amelyeknek a fő célja súlyos veszteségek okozása, és kevésbé a területszerzés. Ezek a lokalizált csaták azonban lendületet kívánnak teremteni majd a területfoglaláshoz.

A háború az elmúlt napokban Ukrajna határain túlra is kiterjedt. Románia dróndarabokat talált pénteken egy ukrajnai határához közeli farmon – négy hónapon belül most másodszor. Ugyanezen a napon történt, most második alkalommal, hogy egy rakéta 39 másodpercre behatolt a lengyel légtérbe. Lengyelország magyarázatot követelt Oroszországtól. Mindkét említett ország NATO-tagállam.

Kínába vezet Putyin első útja újraválasztása után

Putyin az elnökválasztáson aratott győzelme óta beharangozta, hogy Kínába vezet majd az első külföldi útja. Megkísérelte Ukrajnát a Moszkva melletti koncertterem elleni támadással kapcsolatba hozni anélkül, hogy konkrét bizonyítékot szolgáltatott volna. Úgy fogalmazott, nem támadja meg Lengyelországot, a balti államokat vagy a Cseh Köztársaságot. A KGB utódjának, a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak, feladatul adta, hogy segítsen az orosz vállalatoknak a nyugati szankciók leküzdésében.

Oroszországnak nem érdeke...
Vlagyimir Putyin
Fotó:  TASR


A Fekete-tenger térségében komoly változások történtek. Ukrajna a jelek szerint megerősítette tevékenységét a Krím partjainál, és a múlt héten két partraszálló hajót is eltalált. Grant Shapps brit védelmi miniszter történelminek nevezte "megsemmisítésüket". Az orosz fekete-tengeri flotta már régóta a háború egy fontos tengeri eleme, amelyet a háború kezdete óta használnak Ukrajna elleni rakétatámadásokra. De Kijev erői arra kényszerítették a flottát, hogy egyre távolabb húzódjanak el a partjaitól.Az ukránok azt állítják, hogy alig több mint kétéves háború alatt elsüllyesztették Oroszország hadihajóinak egyharmadát, ami súlyos csapást mért Moszkva katonai erejére. Ukrajnának nincs hagyományos haditengerészete – hajóit nagyrészt a Krím annektálása során fogták el –, de a drónhajókból álló flottája nagy pusztítást végzett.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.