Iráni kormány: államellenes, monarchista összeesküvést számoltak fel

Az iráni hatóságok egy államellenes, monarchista összeesküvés sejtjeit számolták fel - közölte a hírszerzésért felelős iráni minisztérium szerdán.

A közlemény szerint a tárca "111 monarchista sejtet azonosított és számolt fel az ország 26 tartományban még azelőtt, hogy akcióba léphettek volna". Hozzátették, hogy

a nyugati országrészben található Hamadán városában és Nyugat-Azerbajdzsán tartományban őrizetbe vettek négy embert, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az Egyesült Államok számára folytattak hírszerzési tevékenységet.

- tették hozzá.

Ahmad-Reza Radan, Irán rendőrfőnöke a múlt hétvégén 500 ember őrizetbevételéről számolt be, akiket azzal gyanúsítanak, hogy kémtevékenységet folytattak és "információkat adtak át az Iránnal ellenséges médiának". Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter viszont szerdán arról tett bejelentést, hogy az izraeli hadsereg hajnalban egy célzott légicsapással megölte Eszmáil Hatibot, a "monarchista összeesküvést" most bejelentő minisztérium vezetőjét.

A Kreml elítélte az iráni vezetők megölését

A Kreml határozottan elítéli Irán és más országok vezetőinek megölését - jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára szerdán újságírónak.

- mondta.

Hamisnak nevezte a nyugati sajtóban a Teheránnak nyújtott orosz támogatásról megjelent hírek többségét.

Felhívta a figyelmet az amerikai hivatalos nyilatkozatokra, amelyek szerint nincs információ arról, hogy Oroszország segítené Iránt a jelenlegi konfliktusban.

Kitért a közel-keleti háború okozta mélyreható energiapiaci megrázkódtatásokra, amelyek, mint mondta, mindenki számára megnehezítik a piacok fejlődési dinamikájának előrejelzését. Közölte, hogy Moszkva nem kapott Európából jelzést arról, hogy legalább párbeszédet kívánna folytatni Oroszországgal az energetikai együttműködésről.

- nyilatkozik.

Hozzátette:

Oroszország egyelőre azt vizsgálja, hogy nem lenne-e célszerű saját kezdeményezésére leállítania energiaforrásainak az európai piacra való szállítását.

Kifejezte a Kreml egyetértését Donald Trump amerikai elnök véleményével, miszerint a jelenlegi európai politikusok színvonala nem olyan, mint az elődjeiké volt. "Az európaiaktól olyan jelzések érkeztek, hogy helyet akarnak foglalni az ukrajnai rendezésről szóló tárgyalások asztalánál, amit mi nem tartunk szükségesnek és célszerűnek" - közölte Dmitrij Peszkov.

Irak újraindította az északi olajexportot Törökország felé

Az iraki kormány és az autonóm kurd régió megállapodása nyomán szerdán újraindult a kőolajexport az északi Kirkuk mezőkről a törökországi Ceyhan kikötőjébe vezető vezetéken, miközben az ország teljes olajtermelése az iráni konfliktus következtében drámai mértékben visszaesett.

Az új megállapodás értelmében Bagdad és az iraki Kurdisztán Regionális Kormányzata (KRG) közös bizottságot hoz létre az export újraindításának felügyeletére, az olajbevételek pedig a szövetségi költségvetésbe kerülnek.

A felek biztonsági intézkedésekben is megállapodtak az olajmezők és az exportfolyamat védelmére.

Maszrúr Barzáni kurd miniszterelnök "rendkívüli körülményekre" hivatkozva jelentette be, hogy a régió a lehető leghamarabb lehetővé teszi a szállítások újraindítását, és további tárgyalásokat sürgetett a kereskedelmi korlátozások feloldásáról, valamint az olaj- és gázipari vállalatok működésének biztosításáról. Az export újraindítása kulcsfontosságú Irak számára, mivel költségvetési bevételeinek mintegy 90 százaléka származik az olajból.

Az északi vezetéken keresztül napi 250-300 ezer hordónyi nyersolaj szállítható, ami azonban csak töredéke az ország normál, mintegy 3,5 millió hordós napi exportjának.

A termelés visszaesésének fő oka, hogy az iráni konfliktus miatt gyakorlatilag lezárult a Hormuzi-szoros, amelyen a globális olajkereskedelem mintegy ötöde halad át. Irak déli mezőin a kitermelés mintegy 70 százalékkal esett vissza, napi 1,3 millió hordóra. A bagdadi parlament felszólította a kormányt, hogy találjon alternatív exportútvonalakat a gazdasági károk mérséklésére, és erősítse meg ellenőrzését az olajtermelés, -szállítás és -elosztás felett. Emellett sürgette az északi vezetékrendszer rehabilitációját is a török export biztosítása érdekében.

Irak egyidejűleg Iránnal is tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy egyes tartályhajók számára korlátozott áthaladást biztosítson a Hormuzi-szoroson, de rövid távon az északi exportútvonal marad az egyetlen működő alternatíva.

Az Egyesült Államok két és fél tonnás óriásbombákat vetett be iráni célpontok ellen a Hormuzi-szoros térségében - közölte a Központi Parancsnokság kedden.

A közel-keleti térségért is felelős amerikai irányítási törzs közösségi médiában megjelent közleménye szerint a washingtoni idő szerint a kedd esti órákban végrehajtott légicsapások megerősített iráni rakétalétesítmények ellen irányultak. "Irán tengeri rakétái ezeken a helyszíneken kockázatot hordoztak a nemzetközi áruszállításra a szorosban" - olvasható a közleményben.

Donald Trump elnök kedden többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelmének megteremtésére. Az elnök kérdésre válaszolva közölte, hogy felülvizsgálhatja az Egyesült Államok és a NATO viszonyát, és nem zárta ki a kilépést sem.

Szintén kedden az Egyesült Államok iraki nagykövetsége azonnali távozásra szólított fel minden amerikai állampolgárt Irakból, a megnövekedett terrorveszélyre hivatkozva. "Iránhoz közel álló terrorista fegyveres csoportok által elkövetett támadások köznyilvános helyszíneken, így szállodákban jelentős veszélyt jelentenek a közbiztonságra" - olvasható a közleményben.

Eltalálta egy lövedék kedd este az Irán déli részén található bushehri atomerőművet, azonban kárt és sérülést nem okozott - közölte szerdán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az X közösségi oldalon.

Az ügynökség főigazgatója, Rafael Grossi ismételten visszafogottságra szólította fel a feleket, hogy a konfliktus alatt elkerülhető legyen a "nukleáris baleset kockázata". A bushehri létesítmény az egyetlen működő atomerőmű Iránban, kapacitása ezer megawatt, amely az ország villamosenergia-szükségletének csupán töredékét fedezi.

Hatan meghaltak és legalább 24-en megsebesültek a libanoni főváros, Bejrút központját szerda hajnalban érő izraeli légitámadásokban a helyi hatóságok előzetes beszámolója szerint, ezzel egy időben Izrael megkezdte a dél-libanoni Türosz (Szúr) régió bombázását is, miután kiadott egy evakuálási parancsot, amely pánikot keltett.

Libanoni médiaértesülések szerint az egyik légitámadás a bejrúti Zukak el-Blat nevű központi városrészben található lakást érte, amely otthont adott az Iráni-barát síita Hezbollah szervezethez kapcsolódó Al-Kard Al-Hassan pénzügyi társaság fiókjának. A helyi média szerint egy másik támadás, ugyancsak a városközpontban, egy sűrűn lakott területet ért, amelyet Izrael már bombázott a Hezbollah elleni 2024-es háború során. A libanoni egészségügyi minisztérium legalább hat halottról és 24 sérültről számolt be. "A helyszínen emberi maradványokat is találtak, amelyek személyazonosságát DNS-vizsgálatokkal fogják megállapítani" - írta a tárca közleményében.

Az AFP francia hírügynökség tévéfelvételein az volt látható, hogy füst emelkedik ki Bejrút központjának egy másik negyedéből, Basúrából, amelyre az izraeli hadsereg korábban evakuálási parancsot adott ki. Az izraeli hadsereg szerdán azt is bejelentette, hogy "megkezdte a Hezbollah terrorista célpontjainak támadását" a dél-libanoni Türosz térségében, "válaszul az Izrael állam felé indított rakétákra". Az UNESCO világörökség részét képező kikötővárosban pánikot keltett az az izraeli bejelentés, hogy "erőteljesen fog fellépni", és a város szinte teljes lakosságának elrendelte az evakuálását. A lakosok ekkor hirtelen menekülni kezdtek, miközben hatalmas forgalmi dugók keletkeztek - közölte az AFP-vel Bilal Kasmar, Türosz körzet katasztrófavédelmi egységének médiakoordinátora.

Izraelben megölt egy idős házaspárt egy becsapódó iráni rakéta kedd éjszaka a Tel-Aviv melletti Ramat Gan városban – jelentette a mentőszolgálat.

A hetven év körüli házaspár nappali szobájának közepén robbant fel egy iráni kazettás rakéta, miután áttört az épület tetején. Az első vizsgálatok szerint a párnak nem volt ideje eljutni az óvóhelyre.

További öt ember más becsapódásoknál sebesült meg, Kafr Kaszimban, Petach Tikvában és Bné Brakban. Éjszaka az ország középső részén több mint tíz helyen értek földet iráni rakéták vagy azok levegőben megsemmisített maradványai. Anyagi kár keletkezett Tel-Aviv központi vasútállomásában is, ezért egyelőre az egész országban leállították a vonatokat. A vasúttársaság közleménye szerint megrongálódtak az állomás peronjai. Vonatpótló buszok közlekednek az ország északi része és a repülőtér felé. Tüzek törtek ki többek közt Holonban és egy faluban az ország központi részében.

Az izraeli hadsereg arab nyelvű szóvivője, Aviháj Edrai több evakuációs figyelmeztetést adott ki Dél-Libanonra, és a légierő támadást indított Türosz város ellen. Bejrútot éjszaka háromszor támadták izraeli vadászgépek. A háború kezdete óta Izraelben tizennégy ember halt meg iráni rakétatalálatok következtében, közülük négyen kazettás rakéták miatt. Ketten óvóhely felé sietve vesztették életüket.