2026. május 12., 16:28

Szudétanémet elnök: nem tudok egyetérteni a Beneš-dekrétumokkal

Nem tudok egyetérteni a Beneš-dekrétumokkal, mert a kollektív bűnösség elvén alapulnak - jelentette ki Bernd Posselt, a Csehszlovákiából kitelepített Szudétanémetek Honfitársi Szövetségének (SdL) elnöke abban az interjúban, amely kedden jelent meg a Mladá Fronta Dnes című cseh napilapban.

Bernd Posselt (balra) Karel Schwarzenberg temetésére igyekszik

Fotó: Wikipédia/Posselt

A német politikus abból az alkalomból adott interjút a kormányközeli újságnak, hogy május 22. és 25. között most első ízben Csehországban - a dél-morvaországi Brünnben - tartják meg hagyományos pünkösdi találkozójukat a kitelepített szudétanémetek.

A dekrétumokkal kapcsolatban az a véleményem, amelyet Václav Havel is képviselt, aki bírálta a dekrétumokat, mert ellenezte a kollektív bűnösséget. A Beneš-dekrétumok problémája az, hogy a kollektív bűnösség elvén alapulnak"

- mutatott rá Berndt Posselt.

Részünkről a vita nem jogi, és nem is vagyonjogi, semmi ilyesmit nem akarunk megváltoztatni, mi elsősorban történelmi és erkölcsi vitát szeretnénk"

- válaszolta a politikus arra a kérdésre, meg akarják-e változtatni a szudétanémetek a Benes-dekrétumokat.

Méltányolom, hogy a kizárás, az elűzetés és a Beneš-dekrétumok kritikájához sok cseh személyiség is hozzászólt"

- jegyezte meg Berndt Posselt. Szerinte természetes, hogy a szudétanémetek brünni kongresszusa ellen tiltakozások vannak Csehországban.

Ez az ő szabad véleményük, nekünk is van szabad véleményünk. Az európai demokráciában ez így helyes"

- tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy Tomio Okamura, a cseh parlamenti alsóház, valamint a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom elnöke vagy Miloš Zeman volt államfő élesen bírálták, ellenezték és neonácinak minősítették a szudétanémetek találkozóját az SdL elnöke azt mondta, hogy ezek a politikusok "a múltban élnek, de nekünk a jelenbe, a jövőbe kell tekintenünk".

A szervezők bejelentése szerint a rendezvényen részt vesz Markus Söder bajor miniszterelnök, valamint Alexander Dobrindt német szövetségi belügyminiszter is.

A prágai sajtó úgy tudja, hogy a cseh kormány ezúttal nem képviselteti magát. A korábbi, jobboldali kormányt tavaly a szudétanémet találkozón Regensburgban Mikuláš Bek oktatási miniszter képviselte, aki beszédet is mondott.

A második világháború után körülbelül hárommillió németet deportáltak Csehszlovákiából. A szudétanémetek kiutasításnak nevezik a folyamatot. A deportált németek első szervezett deportálása 1946. január 25-én indult az amerikai megszállási övezetbe. A Cseh-Német Történészbizottság szerint 15 000-30 000 ember vesztette életét a deportálás során. A náci uralom korábbi több mint hat éve alatt a volt Csehszlovákia mintegy 320 000-350 000 lakosa halt meg.

A szudétanémetek deportálása a háború utáni Csehszlovákiából máig a modern csehszlovák történelem egyik legvitatottabb eseménye. A köztársasági elnök 1945. augusztus 2-i alkotmányos rendeletén alapult, amely a német és magyar állampolgárságú személyek csehszlovák állampolgárságának szabályozásáról szólt. A törvény, amelyet Edvard Beneš elnök egy nappal később aláírt, megfosztotta a fent említett kisebbségek tagjainak túlnyomó többségét csehszlovák állampolgárságuktól.

Wolfgang Benz német történész korábban kijelentette, hogy a szudétanémetek kulcsszerepet játszottak Csehszlovákia felbomlásában. Benz szerint a szudétanémetek mintegy 68 százaléka 1935-ben a Hitler által támogatott Konrad Henlein vezette Szudétanémet Pártra szavazott. Benz azonban elutasította a szudétanémetek kollektív bűnösségének tézisét, és rámutatott, hogy voltak olyan szudétanémet szociáldemokraták is, akik nem támogatták Hitlert.

A csehek és a szudétanémetek közötti kapcsolatok az elmúlt években jelentősen javultak. Ehhez hozzájárult az is, hogy a Szudétanémet Külföldiek Egyesülete eltávolította alapszabályából a második világháború után a szudétanémetektől elkobzott vagyon visszaszerzésének követelését. Cseh oldalról fontos volt többek között Petr Nečas (ODS) akkori miniszterelnök 2013-as müncheni beszéde, amelyben kifejezte Csehország sajnálatát a szudétanémeteknek a második világháború utáni deportálásuk során okozott igazságtalanságok miatt.

Megosztás

Címkék