Szlovákiának is fájhat az EU-USA közti újabb adok-kapok
Úgy tűnik új lendületet kapott az Egyesült Államok és az Európai Unió közti vámháború, miután Donald Trump 30 százalékos vám bevezetését jelentette be az EU-ból importált összes termékre. A döntés hidegzuhanyként érte Brüsszelt, ahol azonnal válságülés kezdődött és az uniós vezetők kijelentették, hogy készek megvédeni az európai érdekeket. Bár a Trump által megszabott augusztusi határidő előtt mindkét fél nyitva hagyta a tárgyalások lehetőségét, az eddigiek alapján nem lehet biztosra venni a végleges megállapodás, ami nélkül a szlovák gazdaság is jelentős visszaesésre számíthat.
Donald Trump újraválasztása óta már eddig is több alkalommal kilátásba helyezte, hogy büntetővámokat vezet be az EU-val szemben, amik főként az autóipari és mezőgazdasági termékeket érintették volna. Bár pár hete még úgy tűnt, hogy a feleknek végül tárgyalások útján sikerül ezt elkerülni, a pár napja bejelentett döntés teljesen felrúghatja az eddig elért eredményeket.
Trump ugyanis stílusosan, egy Ursula von der Leyennek címzett levélben közölte, hogy minden uniós importra egységesen 30 százalékos vámot vezet be augusztus elejétől. Az elnök ráadásul azt is nyomatékosította, hogy ha az EU bármilyen válasz vámemelésbe kezdene, az Egyesült Államok ugyanolyan mértékű többletvámot fog kivetni az európai árukra. A döntés mögötti indoklás szerint az európai piac védővámjai és egyéb korlátai már hosszú ideje negatívan érintik az amerikai–EU kereskedelmi mérleget, amin Trump mindenképp változtatni szeretne.
Nem véletlen, hogy az Európai Unió a döntés után szinte azonnal válságtanácskozást hívott össze, Ursula von der Leyen pedig még aznap hűvös hangvételű nyilatkozatban jelezte, hogy az EU továbbra is kész folytatni a tárgyalásokat az augusztus 1-jei határidő előtt, azonban, ha azok nem járnak sikerrel, akkor nem riad vissza az erélyes válaszlépésektől sem. Ezzel párhuzamosan az uniós vezetés egyelőre megosztott a kérdésben. Bernd Lange, az Európai Parlament kereskedelmi bizottságának elnöke például úgy nyilatkozott, meggyőződése, hogy az első csomagnyi ellenintézkedést a lehető leghamarabb életbe kell léptetni, míg többe között a spanyol és olasz miniszterelnök is közleményben fejezte ki reményét a vámok elkerülésével kapcsolatban.
Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján azonban kétségkívül elmondható, hogy a színfalak mögött vélhetően mindkét fél keresi a kompromisszumos megoldás lehetőségét és abban bíznak, hogy augusztusig sikerül valamilyen megállapodást kötni. Ezt támasztja alá például, hogy Trump a határidő meghatározásával nyitva hagyott egyfajta “kiskaput” a felek számára, illetve ezt erősíti a pénzügyi piacok visszafogottabb reakciója is.
Míg áprilisban Trump első hasonló bejelentése ugyanis szabályosan zuhanórepülésbe taszította a tőzsdéket, addig most a befektetők inkább kivárnak és úgy tűnik, a piac inkább arra számít, hogy Trump ezúttal is meghátrál majd az utolsó pillanatban.
Ennek ellenére az uniós vezetőknek nem árt felkészülni arra az esetre, ha valamilyen okból kifolyólag mégsem sikerülne egyezségre jutni a feleknek. Az ugyanis már most látszik, hogy a negatív hatások nem ugyanolyan arányban oszlanának el a tagállamok között. Bár azok összességében az EU egészét érintenék, aránytalanul nagy teher nehezedne azonban azokra az országokra, amelyek gazdasága erősen függ az exporttól és azon belül is az amerikai piacoktól. A nagy autógyártó németek és szintén jelentős exporttal bíró franciák, hollandok és írek mellett, így Magyarország és Szlovákia is komoly veszteségeket szenvedhet el. A Szlovákiában működő gyártók – mint a Volkswagen, a Kia, a Jaguar Land Rover vagy a Stellantis – termelésének például döntő hányadát külföldre exportálják, és az USA ezek között is kiemelt célpiacot jelent. Így, ha az amerikai oldalon életbe lép a 30 százalékos vámtarifa, az azonnali áremelkedést és megrendeléscsökkenést hozna, amit a szlovák cégek – különösen az új beruházásokra és volumenre épülő gyártók – aligha tudnak majd rövid távon kompenzálni.
Emiatt a legrosszabb forgatókönyvek szerint a vámok bevezetésével akár több ezer munkahely is veszélybe kerülhet, míg egyes régiókban egész beszállítói láncok rendülhetnek meg, különösen ott, ahol más ágazatok nem kínálnak reális alternatívát a kieső ipari termelés pótlására.
A Trump által bejelentett újabb vámok tehát komoly kihívás elé állítják az Európai Uniót. Noha valószínűleg végül sikerül megegyezni a feleknek, a jelenlegi bizonytalanság is könnyen bizalmatlanságot és nyugtalanságot kelthet a piacokon, amik rányomhatják a bélyegüket az uniós országok gazdasági teljesítményére. Ha pedig valamilyen okból mégsem jön létre a megegyezés, az több országban is súlyos következményekkel járhat. Mindez várhatóan a következő hetekben dől majd el, ami a transzatlanti kapcsolatokat is hosszú időre meghatározhatja.
