Szijjártó Péter szerint az EU-nak jelenleg nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva
Az Európai Uniónak jelenleg nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a térségbeli államoknak a közösségre, ráadásul Magyarország számára nemzetbiztonsági kérdés a bővítési folyamat felgyorsítása - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Budapest Balkans Forumon.
A szerb, észak-macedón, és az albán külügyminiszterrel közösen tartott előadáson a magyar külügyminiszter úgy vélekedett, hogy az Európai Unió egyre rosszabb formában van, aminek számos különböző oka van, és az egyik épp a bővítési folyamat kudarca.
Felszólalásában rámutatott, hogy
utoljára Horvátország csatlakozott, körülbelül tíz éve, és 1973 óta ez a leghosszabb idő, ami eltelt új ország belépése nélkül, ráadásul a közösség közben el is veszítette egyik tagját az Egyesült Királyság távozásával.
- szögezte le, sérelmezve, hogy ennek ellenére a gyors bővítési folyamat támogatói egyelőre nincsenek többségben a blokkon belül.
Aláhúzta: aki a bővítés ellen van, az gyengíti az Európai Uniót, ráadásul számos ország képmutatóan jár el, minthogy a tagjelöltek jelenlétében, a nyilvánosság előtt mindenki támogatólag nyilatkozik, de ezzel párhuzamosan mindenféle akadályokat gördítenek a folyamat elé, ami teljességgel elfogadhatatlan.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy
az EU-nak jelenleg nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a térség államainak a közösségre.
Kitért arra is, hogy Magyarország számára a bővítés felgyorsítása egyenesen nemzetbiztonsági kérdés, miután a nemzetközi közösség eddig nem volt képes az illegális bevándorlás kiváltó okainak kezelésére, így nagy a további migrációs hullámok veszélye, és a Nyugat-Balkán hatékony együttműködése nélkül Európa nem tud megbirkózni az erősödő nyomással.
- fogalmazott.
Valamint leszögezte, hogy a bővítési folyamat felgyorsításának nincs semmilyen valódi jogi akadálya, pusztán a politikai akarat hiányáról van szó. Ezért - mint kiemelte - Közép-Európának folyamatosan nyomást kell gyakorolnia a mesterséges gátak lebontása érdekében.
A miniszter érintette az ukrajnai háború témáját is, s az eszkaláció veszélyére figyelmeztetett, aláhúzva, hogy ez a közvetlen szomszédságban kezdődne, nem több száz vagy ezer kilométerre, márpedig ezt el kell kerülni mindenképpen.
Ennek és az emberéletek megmentésének egyetlen módja a mielőbbi béketeremtés, viszont amikor a kormány képviselői ennek fontosságáról beszélnek akkor rögtön "az oroszok kémjének" vagy "a Kreml propagandistájának" nevezik őket Európában - jelentette ki.
Hangsúlyozta:
félrevezető a transzatlanti nyomásgyakorlás, ebből a buborékból kilépve ugyanis jóval erősebb a békeretorika, a világ országainak többsége a diplomáciai rendezés pártján áll, s remélhetőleg ennek nyomán minél előbb sikerül tető alá hozni a tűzszünetet és megindítani a béketárgyalásokat.
Illetve rámutatott, hogy az ukrajnai háború újabb ok lehet az EU-bővítési folyamat felgyorsítására.
- közölte.
