Szijjártó Péter: A magyar külpolitika veleje a béke, a nemzeti szuverenitás és a gazdasági semlegesség
A magyar külpolitika három legfőbb célkitűzése most a béke elérése, a nemzeti szuverenitás megőrzése és a gazdasági semlegesség fenntartása - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Nyíregyházán.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nyíregyházi Egyetemen tartott előadásában hangsúlyozta, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korát éli, a valóság 2015-ben rárúgta az ajtót Európára a tömeges illegális migrációval, majd ezt követte a koronavírus-járvány, és amikor ez lecsengeni látszott, kirobbant a háború Ukrajnában.
Aláhúzta, hogy
Magyarországnak tengerparttal és jelentős természeti erőforrásokkal nem rendelkező, közepes méretű államként fontos egy ilyen helyzetben sikeres külpolitikai stratégiát felépítenie.
Ennek veleje pedig szerinte három kifejezéssel írható le: béke, nemzeti szuverenitás, gazdasági semlegesség.
- sorolta.
Kiemelte, hogy ezer nap elteltével már nem arról kell vitázni, hogy mit gondolunk az ukrajnai háborúról, hiszen "az teljesen egyértelmű, minden normális ember ugyanazt gondolja".
- közölte.
Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a Nyugat eddigi stratégiája kudarcot vallott, a fegyverek szállítása, a szankciók elrendelése semennyivel nem hozta közelebb a békét, a büntetőintézkedések leginkább az európai gazdaságnak ártottak, ráadásul azok "kikerülése összeurópai sportág lett".
- fogalmazott.
- húzta alá.
Illetve
leszögezte, hogy az amerikai elnökválasztás nyomán még soha nem volt ilyen jó esély az ukrajnai háború lezárására, ugyanakkor az eszkaláció kockázata is most a legerősebb.
És arra is kitért, hogy a távozó amerikai vezetés mindent megpróbál megtenni annak érdekében, hogy "ellehetetlenítsék a győztes elnökjelölt ígéreteinek teljesítését a gyors béketeremtésre vonatkozóan".
- jelentette ki.
Szijjártó Péter a nemzeti szuverenitás védelmével kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy ezt jelenleg számos kihívás éri, az Európai Unióban viták zajlanak az integráció jövőjéről, s ebben a magyar kormány a föderatív elképzelésekkel szemben, a szuverenista, patrióta oldalon foglal állást.
- jegyezte meg.
Majd példaként említette, hogy Magyarország ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy maga határozza meg, kit enged be a határain.
- tudatta.
A miniszter végül érintette a gazdasági semlegesség kérdését is, és üdvözölte, hogy Magyarország mára a keleti és a nyugati beruházások fontos találkozási pontjává vált.
Sérelmezte azt, hogy a folyamatok ma ismét a világ blokkosodása felé mutatnak, ami ellentétes hazánk érdekeivel. Kiemelte, hogy egy Magyarországhoz hasonló nyitott gazdaság számára az összeköttetések erősítése lenne inkább a kívánt cél.
- mondta.
- tette hozzá.
