A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülését megelőzően, hogy ezúttal is kiderült, hogy homlokegyenest ellentétes egymással az európai, valamint az Európán kívüli országok álláspontja.
Tehát amíg az európai országok elhiszik azt, hogy az európai narratívát világszerte vallják az országok, addig egészen világos, hogy az Európán kívüli országok egy döntő többsége nem érti, hogy az európaiak miért akarnak regionális háborúból globális háborút csinálni"
- mutatott rá.
A világ egy jelentős része békét szeretne. Azt szeretné, ha ez a háború minél előbb véget érne. Tehát ez az európai háborús pszichózis, ez az európai háborús narratíva a világ többi részén azért olyan nagy tetszést nem arat"
- közölte.
Emlékeztetett rá, hogy szomszédos államként Magyarország is nap mint nap tapasztalja a háború negatív hatásait, ráadásul a harcoknak a kárpátaljai magyar kisebbség számos tagja is áldozatául esik, amiről több kollégája is tőle értesült először.
És mi nem akarjuk, hogy több ember meghaljon ebben a háborúban. Se magyar, se semmilyen. Ahhoz, hogy az emberi életeket megmentsük, egyértelmű, hogy békére van szükség. De a béke nem jön el szankciókkal, a béke nem jön el fegyverszállításokkal. A béke akkor jön el, hogyha tűzszünet lesz, és béketárgyalások kezdődnek"
- hangsúlyozta.
A magyar diplomácia vezetője leszögezte, hogy a fegyveres konfliktusnak nincsenek győztesei, csak vesztesei, és minél tovább késik a rendezés, annál több vesztes lesz és annál nagyobb károkat okoznak a harcok.
Aláhúzta: a békéhez tárgyalni kell, ahhoz pedig nyitva kell tartani a kommunikációs csatornákat, és erre az ENSZ a legmegfelelőbb fórum, ugyanis a szervezet épp azért jött létre, hogy platformként szolgáljon az egymással akár háborúban vagy ellenséges viszonyban álló országok közti párbeszédre.
Én azt gondolom, hogy az ENSZ adta lehetőségeket felhasználva az amerikaiaknak és az oroszoknak haladéktalanul tárgyalóasztalhoz kellene ülni"
- vélekedett.
Mi nem akarunk harmadik világháborút. Ezt a regionális háborút nem szabad globális háborúvá tenni. És itt kulcskérdés, hogy a NATO és Oroszország között ne jöhessen létre közvetlen összetűzés"
- emelte ki.
Ezzel kapcsolatban pedig abbéli reményét fejezte ki, hogy az észak-atlanti szövetség országai továbbra is tiszteletben fogják tartani a NATO azon korábbi döntését, miszerint a katonai szervezet nem részese ennek a konfliktusnak.
A miniszter végül kijelentette, hogy az invázió mostani egyéves évfordulója alkalmat ad az események értékelésére, hiszen jól látszik, hogy a transzatlanti világnak eddig nem sikerült olyan válaszokat adnia, amelyek közelebb hozták volna a békét.
Miközben mi itt vagyunk és a békéről beszélünk, addig mások fegyverszállításokról hoznak döntéseket. Itt lenne az ideje végre, hogy mindenki megértse, a szankciók és a fegyverszállítások nem hozzák el a békét. A békét a tűzszünet hozza el és a béketárgyalások"
- mondta.
