Szantorinin csökkent a földrengések gyakorisága, de nem tudni mi jön még

„Sajnos egyelőre várnunk kell. Ezek a szeizmikus sorozatok nem érnek véget gyorsan. Követik a saját idővonalukat” - mondta Kosztasz Papazakhosz szeizmológus az állami ERT rádiónak hétfőn.

A Szantorinin és a közeli szigeteken szükségállapotot hirdettek,

miután ebben a hónapban a tenger alatti rengések ezrei - amelyek néha percenként voltak érezhetők - arra késztették a lakosokat és a dolgozókat, hogy a görög szárazföldre költözzenek.

A szigeteken az iskolák harmadik hete zárva tartanak, a biztonsági szolgálatok pedig elővigyázatosságból mentőcsapatokat készítettek elő és tartalék áramfejlesztőket állítottak fel.

A kormány hétfőn bejelentette, hogy Szantorinin egy vészkikötőt hoz létre a széles körű evakuálás esetére.

Papazakhosz, a Szaloniki Egyetem geofizika professzora jelenleg két vészhelyzeti bizottság képviselője, amelyekben a kormány, a hadsereg és a mentőszolgálatok tudósai és tisztviselői vesznek részt. Elmondta, hogy a katasztrofális kitörések által formált Szantorini vulkánszigetet nem fenyegeti veszély a szunnyadó vulkánja miatt, de megjegyezte, hogy a magma befolyásolja a rengéseket.

„Az aktivitás alapvető oka a tektonikus és a magmás folyamatok kölcsönhatása” - mondta. „Ez nem jelenti azt, hogy az olvadt anyagnak - a magmának - sikerül áttörnie a 8 kilométeres kéregréteget, és a felszínre jut, újabb vulkánkitörést okozva”.

A tudósok tisztább képet alakítanak ki, miután több érzékelőtől gyűjtöttek adatokat

- tette hozzá.

Kifejtette: „Nemcsak a szeizmográfokat figyeljük, hanem számos más rendszert is, amelyek a talajdeformációt, a gázkibocsátást és a műholdas adatokat követik”.

Hangsúlyozta:

mivel még túl korai lenne értékelni a szeizmikus aktivitás jelenlegi enyhe de-eszkalációját. Sok meglepetéssel találkoztunk”.

Hétfőn 5,1-es erősségű földrengéseket is regisztráltak a négy, szükségállapot alatt álló sziget által határolt tenger alatti területen.