Szakértőt kérdeztünk az ukrajnai tisztogatásokról: Beáldoznak pár kevésbé fontos figurát , így az igazán jelentőseket megvédhetik

Bár az elmúlt napokban a nyugati harckocsi-szállítmányok mellett egyértelműen az antikorrupciós tisztogatások ügye uralta az Ukrajnáról szóló híradásokat, a folyamat nem mostanában kezdődött.

Valóban, a háború eleje óta megfigyelhető egy lassú átrendeződés. A jelenlegi hullámot, jó eséllyel nyugatról gerjesztik.

Fotó:  XXI. Század Intézet

Miért gondolja ezt?

Egy külföldről támogatott és tulajdonképpen külföldről irányított intézmény. Ügynökei de facto különleges státuszt élveznek az ukrán államapparátuson belül, szabadon dolgoznak, védelem alatt állnak, elsősorban az amerikai nagykövetség figyel rájuk. Az előző kérdéséhez visszatérve, már nyár végén látni lehetett, a háború nem szüntette meg egy csapásra az Ukrajnát uraló korrupciót. Sőt! Előbb Zaporizzsja, majd Dnyipropetrovszk megyét rázta meg egy-egy komoly botrány. Az előbbiben például több száz konténernyi humanitárius segély került bolti viszonteladókhoz, a megyei vezetés legmagasabb körei is belekeveredtek. Az elmúlt hónapokban mind nagyobb nyomás helyeződik az ukrán vezetőkre...

Hogy kezdjenek végre valamit a korrupcióval?

Így van! Ezt az aktuális botrányt is tulajdonképpen úgy kell értékelnünk, hogy az ukrán kormány egyfajta vezéráldozatot hoz. Letartóztat néhány magasrangú hivatalnokot, a legbotrányosabb figurákat, hogy legyen mit felmutatnia. Vaszil Lozinszkijt, az ukrán infrastruktúráért felelős miniszterhelyettest például konkrétan tetten érték, 400 ezer dollárnyi kenőpénz volt nála. Ő a hírek szerint Denisz Smihal kormányfő egyik bizalmasa volt. A védelmi tárcánál szintén komoly korrupciós vádak fogalmazódtak meg, a miniszter, Olekszij Reznyikov felelőssége is felmerült, ő pedig Andrij Jermakhoz, Zelenszkij irodavezetőjéhez állt közel. Jermak helyettese, Kirilo Timosenko egyébként a hét elején mondott le. Neki évek óta vannak korrupciós ügyei, a háború alatt arról cikkezett az ukrán sajtó, hogy segélyként kapott amerikai terepjárókkal szaladgál Kijev utcáin, majd pár héttel később már egy vadonatúj, 100 ezer dolláros Porsche volánjánál látták.

Jermak is belekeverdhetett az ügybe?

Akkor jogos a kérdés, mennyire valódi a korrupció? Nem csak hatalmi játszmák áldozatai a most menesztett, helyenként megvádolt politikusok?

Biztosat nyilván nem lehet mondani. Úgy fogalmaznék, is-is. A korrupciós ügyek valódinak tűnnek, sőt, valószínűleg jóval több van belőlük. Az egyik dolog, hogy nyilvánvalóan véget akarnak vetni a segély- és fegyverszállítmányok zabrálásának. Nyugaton sem szeretik, ha hülyének nézik őket. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, ha kell, ne használnák fel a korrupciós ügyeket politikai célokra. A nyugati érdekhálózatok szerte a világon korrupcióellenes civil szervezetekkel dolgoznak és igyekeznek irányításuk alá vonni a korrupcióellenes hatóságokat. Ezekkel lehet a legkiterjedtebb befolyást gyakorolni a politikai szereplők felett. Ukrajnában, látjuk, ez működik. Az összes ukrán korrupcióellenes nyomozóhatóság, ügyészség, mind-mind nyugati befolyás alatt működik. Ez az egyik legfőbb eszköze a Nyugatnak arra, hogy még inkább alakítani tudják az ukrán politikát.

Ennél is jobban?

Az ukrán vezetésnek még mindig van egy minimális önállósága, sőt, bizonyos kérdésekben saját érdekei mentén és a nyugatiakkal szemben politizál. A Nyugat mindeközben törekszik a mind szorosabb kézi vezérlésre. Ennek egyik kulcsa lehet a már emlegetett Andrij Jermak kiiktatása az egyenletből. Az elnöki iroda vezetője ma Zelenszkij után talán a legfontosabb ember a vezetésben, óriási befolyással rendelkezik, gyakorlatilag ő az alelnök. Ha őt eltávolítják Zelenszkij mellől, teljessé válhat a nyugati befolyás Ukrajnában.

Van erre a szándékra utaló jel?

Nem látni, hogy az elnök bizalma megrendült volna Jermakban. Az Egyesült Államok egyik kongresszusi képviselője viszont, az Ukrajnában felnőtt, republikánus Victoria Spartz korábban konkrétan kémkedéssel vádolta meg Jermakot. Könnyen elképzelhető, hogy Washington nekiáll kilőni Zelenszkij környezetéből a számukra kellemetlen embereket, cserébe a támogatások fenntartásáért. Az aktuális tisztogatások szerintem arról is szólnak, hogy a kevésbé fontos figurákat beáldozzák azért, hogy az igazán jelentőseket megvédhessék. Azt sem tartom kizártnak, hogy a tankok körüli huzavonának is köze van a döntéshez. Egyfajta csereüzlet született, az ukrán vezetés megszabadul a legkorruptabb embereitől, cserébe elindulhat a újabb fegyverszállímány.

Nem beszéltünk még a legismertebb figuráról, Olekszij Aresztovicsről, aki Zelenszkij elnök egyik közismert tanácsadója volt. Aresztovics hivatalosan azért mondott le, mert a dnyiprói tragikus orosz rakétatámadás kapcsán arról beszélt, az ukrán légvédelem által lelőtt rakéta véletlenül hullott a lakóházra és okozta mintegy 40 civil halálát. Az ő menesztése, lemondatása mögött is érdemes valami többet keresnünk?

Nagyon nehéz kérdés, lehetséges forgatókönyvekről beszélhetünk csak. Néhányan brit projektet emlegetnek, mások az elnöki irodát látják az események mögött. Azt kell megértenünk, manapság nem lehet védettség nélkül, csak úgy kritizálni az ukrán kormányt. Aresztovics korábban is kritizálta az ukrán kormányt, olyan dolgokat mondott, amelyeket rajta kívül nem sokan úsztak volna meg.

Szálazzuk akkor szét ezt a két lehetőséget. Mire gondol, amikor az elnöki irodát emlegeti?

Egyfajta álellenzéki, valójában kormányközeli proxiprojekt. Felmerült, hogy nem is az ukrajnai orosz közönségnek szól Aresztovics szereplése, hanem az oroszországi ellenzéki köröknek. Egyfajta "emberarcú" ukrán ő. Aresztovics gyakran nyilatkozott orosz ellenzéki médiumoknak. Sokszor elmondta, az orosz vezetés nem egyenlő az orosz néppel. Néhányan úgy vélik, a Nyugat próbálja meg felépíteni őt erre, az orosz társadalom egységét „bomlasztó” szerepre. Mégegyszer mondom, ezek találgatások, pletykák. Az is elképzelhető, hogy csak túl messzire ment – ebben az esetben előbb-utóbb következményei lehetnek a szabadszájúságának.