2022. szeptember 27., 14:43
Frissítve: 2022. szep. 27. 16:50

Szabotázs lenne? Gáz szivárgott az Északi Áramlat gázvezetékből a Balti-tengerbe - VIDEÓVAL

Gáz szivárgott a Balti-tengerbe Koppenhága közelében, ami veszélyt jelent a tengeri szállításra. A dán tengerészeti hatóság szeptember 26-án, hétfőn jelentette be a gázszivárgást az Oroszországból a Balti-tengeren át Európába vezető Északi Áramlat 2 gázvezetékből. A Kreml szóvivője szerint nem kizárt, hogy a svéd és dán vizeken történő gázszivárgását szabotázs okozhatta.

Fotó: TASR/AP

A hatóság szerint a gázszivárgás veszélyt jelenthet a tengeri szállításra. A gázvezeték üzemeltetője is megerősítette a gázszivárgást, amely a dániai Bornholm sziget közelében történt. A hatóság döntése értelmében a hajóknak legalább öt tengeri mérföldre kell lenniük a vezetéktől, tájékoztat a noviny.sk portál.

A gáz nem mérgező

A Deutsche Umwelthilfe német környezetvédelmi szervezet szerint a szivárgó gáz nem mérgező. Metánról van szó, amely részben vízben oldódik. A szervezet szerint egy esetleges víz alatti robbanásnak csak helyi hatása lenne.

Az Északi Áramlat 2 már elkészült, amikor Olaf Scholz német kancellár leállította a certifikációt, miután Oroszország hivatalosan is elismerte a két szeparatista oroszbarát kelet-ukrajnai régió függetlenségét röviddel Ukrajna inváziója előtt.

A Svéd Tengerészeti Hivatal figyelmeztetést adott ki két gázszivárgás miatt az Északi Áramlat 1-es gázvezetékből, a szivárgás dán és svéd vizeken történt. A gázvezeték szivárgására a svédek nem sokkal azután hívták fel a figyelmet, hogy gázszivárgást észleltek a használaton kívüli Északi Áramlat 2-es gázvezeték esetében történt, számolt be a TASR a Reuters jelentése alapján.

Kreml: sürgősen ki kell vizsgálni, mi történt az Északi Áramlat vezetékeivel

A Kremlt rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtószóvivő szerdán újságíróknak.

Peszkov elmondta, hogy kedden mind a Gazprom, mind az Északi Áramlat vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG cég közölte a "rendkívül aggasztó hírt", hogy a csővezetékben a dán kizárólagos gazdasági övezetben tisztázatlan eredetű meghibásodás keletkezett, ami jelentős nyomáscsökkenést eredményezett.

Ez egy teljesen példátlan helyzet, amely sürgős kivizsgálást igényel. Fölöttébb aggasztónak tartjuk ezt a hírt

- hangoztatta a szóvivő.

Peszkov nem zárta ki, hogy a gázvezetékek megszakadása szabotázs eredménye lehet.

Jelenleg semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni

- mondta.

Nyilvánvaló, hogy a cső valamilyen módon megrongálódott, és azzal kapcsolatban, hogy mi okozta ezt, mielőtt a vizsgálatok eredményei rendelkezésre állnak, nem zárhatunk ki semmilyen lehetőséget

- tette hozzá.

Peszkov szerint ez az ügy az egész kontinens energiabiztonságával összefügg. Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e a történtek miatt kapcsolatfelvétel Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár között, a Kreml szóvivője kijelentette: a német féllel való kapcsolattartás az üzemeltető cég dolga.

A vezetékrendszert üzemeltető Nord Stream AG közölte, hogy az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 négy tengeri csővezetékéből hármat ugyanazon a napon példátlan károsodás ért, és a helyreállítás ütemezését nem lehet megbecsülni. A Nord Stream AG kedden nyomáscsökkenést jelentett az Északi Áramlat-1 mindkét és az Északi Áramlat-2 egyik vezetékszálában.

A Der Tagesspiegel című német napilap kedden saját forrásaira hivatkozva azt írta, hogy

célzott szabotázs lehet a csővezetékek nyomáscsökkenésének oka.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Egyik vezetékpár sem üzemel. Az Északi Áramlat-1 azért nem, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást az összes turbina meghibásodására és arra hivatkozva, hogy szervizelésüket a Siemens a szankciók miatt képtelen ellátni. Az Északi Áramlat-2 üzembe helyezési eljárását a német fél állította le, Oroszország Ukrajna elleni támadására hivatkozva.
Uniós szóvivő: még korai találgatni, mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat gázvezetékeken

Nagyon korai lenne még azt találgatni, hogy mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken - közölte kedden Tim McPhie, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője a testület sajtótájékoztatóján.

A szóvivő elmondta: a bizottság figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és mérlegelik a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a szivárgások gyanúsan egybeestek a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, Baltic Pipe nevű vezeték felavatásával, McPhie hangsúlyozta: még korai bármilyen egybeesésből következtetéseket levonni.

Eric Mamer uniós szóvivő megerősítette: "a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást".

Keddi sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett kedden az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek.

A svéd tengerészeti hatóság figyelmeztetést adott ki az Északi Áramlat-1 vezeték két ponton való szivárgása miatt nem sokkal azután, hogy a közeli Északi Áramlat-2 vezetéken is szivárgást észleltek, ami arra késztette Dániát, hogy eltanácsolja a hajókat a vezeték öt tengeri mérföldes körzetéből.

A Der Tagesspigel német lap kedden azt írta, a német szövetségi kormány szerint "célzott támadás" okozhatott szivárgást a földgázvezetéken.

 

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.