Sok ország kemény intézkedéseket hoz a drága gáz és olaj miatt
A közel-keleti konfliktus eszkalációja miatt emelekedő olaj- és gázárak kézzelfogható hatást gyakorolnak az államok működésére világszerte.
A kormányok, különösen Ázsiában, de Afrikában is, ahová a Hormuzi-szoros térségéből származó olaj és gáz nagy része irányult, rendkívüli intézkedésekhez folyamodnak – az üzemanyag-adagolástól az iskolabezárásokon át a munkahét korlátozásáig. A Time magazin a jelenlegi konfliktus globális hatásairól számolt be.
A Nemzetközi Energiaügynökség az energiafogyasztás - beleértve az olajat, az üzemanyagot és a gázt is - korlátozására szólítottre fel. Javasolja például a közúti sebesség csökkentését, a tömegközlekedés használatát a személyes közlekedés helyett, vagy az otthoni munkavégzést.
A leginkább érintett országok közül néhány azonban szigorúbb intézkedésekkel állt elő. A Hormuzi-szoros kulcsfontosságú az olaj- és gázellátás szempontjából, különösen Ázsia számára. Katar és az Egyesült Arab Emírségek biztosítják Pakisztán és Banglades szinte teljes LNG-importját, Indiába pedig az import több mint felét. India LNG-szükségletének több mint felét, olajszükségletének mintegy 60 százalékát pedig az Öböl-térségből importálja.
Emellett bevezettek egy jegyrendszert is - a sofőrök hetente csak 15 liter benzint vagy gázolajat tankolhatnak, a tömegközlekedésben pedig 200 literre korlátozódik.
- mondta Anura Kumara Dissanayake elnök.
Hasonló korlátozások máshol is megjelennek. Bangladesben a kormány bezárta az egyetemeket és tervezett áramszüneteket vezetett be, hogy az energiafüggő iparágak működjenek. Kenyában egyes beszállítók már korlátozzák az üzemanyag-elosztást, a vidéki területeken pedig üzemanyaghiányról kezdenek beszámolni.
Pakisztán még tovább ment, és az üzemanyag-fogyasztás csökkentése érdekében korlátozta az autópályákon és az utakon a maximális sebességet. Az autópályákon a személygépkocsik sebességkorlátozása 120-ról 100 kilométer/órára, a teherautóké pedig 110-ről 90 kilométer/órára csökkent.
A kormány most azt közölte, hogy a gázimport költsége havonta megháromszorozódott. Míg Egyiptom a háború előtt körülbelül félmilliárd dollárt költött importra, a számla jelenleg körülbelül 1,65 milliárd dollár. A megtakarítások bevezetésével a kormány meg akarja akadályozni az energiaárak további emelkedését.
A válság a konyhákat is érinti. Indonézia megerősíti a régóta fennálló programot, amely támogatja a háztartásokat a gáztűzhelyekről az indukciós főzőlapokra való átállásban, hogy csökkentse az importált PB-gáztól való függőséget. Az indiai Andhra Pradesh államban a hatóságok már több mint 44 000 indukciós főzőlapot telepítettek a közösségi központokban a gázhiány miatt.
Nepálban is háromszorosára nőtt az indukciós főzőlapok iránti érdeklődés a háború előtti időszakhoz képest.
Az osztrák kormány csökkenti a benzin jövedéki adóját. Bár az EU-ban nincsenek olyan korlátozások, mint Ázsiában, a The Wall Street Journal figyelmeztet a hosszú távú gazdasági hatásokra és arra, hogy az európai országoknak – tekintettel legtöbbjük államháztartásának állapotára – problémáik adódhatnak a háztartások drága energiafelhasználásának ellensúlyozásából.
A 10 éves brit államkötvények hozama pénteken közel 18 év után először haladta meg az 5%-ot. Franciaországnak is problémája van.
– figyelmeztetett François Villeroy de Galhau, a francia jegybank elnöke.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az olaj- és gázárak emelkedése a konfliktus első tíz napjában mintegy hárommilliárd euróval több fosszilis tüzelőanyag-importba került az európai adófizetőknek. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a Hormuzi-szoros esetleges blokádja hordónként 150 dollárra emelheti az olaj árát, és jelentősen lassítja a gazdasági növekedést – például a becslések szerint Németország GDP-jét közel fél százalékponttal csökkentheti.
