Skócia után Észak-Írország?
A britek kilépése az Európai Unióból lavinát indított el az Egyesült Királyságon belül: a skótok körében erősödik a függetlenedési szándék, az északírek nagy része pedig támogatná a népszavazást arról, hogy egyesüljön-e az ország az Ír Köztársasággal.
A 2016-os népszavazáson kiderült: megosztottság uralkodik az Egyesült Királyságon belül az uniós kilépést illetően. Bár Anglia és Wales a távozás mellett döntött, Észak-Írország és Skócia az uniós tagságot pártolta a referendum során.
Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere a kilépés óta rendszerint hangoztatja, hogy a skótokat akaratuk ellenére rángatták ki az EU-ból. Ian Blackford, a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) frakcióvezetője pedig elmondta: a brexit egy felesleges, gazdaságpusztító lépés, amely milliárdos veszteséget jelent az országnak.
- nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Egedy Gergely.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a brexitmegállapodás révén Észak-Írország kikerült az Egyesült Királyság kereskedelmi-politikai egységéből, ami felerősíti a tendenciát – főleg a katolikus kisebbség körében –, hogy egyesüljenek az Ír Köztársasággal.
- tette hozzá Egedy.
A The Sunday Times brit konzervatív vasárnapi lap megbízásából nemrég az Egyesült Királyság mind a négy országrészében felmérést végeztek arról, hogyan viszonyulnak az állampolgárok a királysághoz a brexit után.
A január második felében végzett közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a skótok 52 százaléka Skócia függetlenedését támogatná, míg 48 százalékuk a bennmaradásra voksolt. Az északírek 47 százaléka maradna az Egyesült Királyságban, 42 százalékuk pedig azt szeretné, ha Észak-Írország az Ír Köztársasággal egyesülne.
A felmérésben részt vevő északírektől azt is megkérdezték, szeretnék-e, ha az országuk öt éven belül népszavazást tartana az Ír Köztársasággal való egyesülésről, amire a válaszadók 51 százaléka, azaz a többség igennel, 44 százaléka pedig nemmel felelt.
A skót függetlenségről 2014-ben már rendeztek egy népszavazást, a résztvevők 55 százaléka akkor azonban arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától. David Cameron akkori brit miniszterelnök a referendum után kijelentette, hogy Skócia függetlensége legalább egy nemzedéknyi időre lekerült a napirendről.
Ehhez az állásponthoz tartja magát Boris Johnson mostani brit kormányfő is, aki 2019-ben elutasította Nicola Sturgeon kérését arról, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi népszavazás kiírásáról.
– magyarázta Egedy Gergely.
Múlt vasárnap azonban újabb tervezetet terjesztett elő az SNP, amelyben az áll: ha a májusi skóciai parlamenti választás után ismét az SNP alakíthat kormányt, Skócia újból kérni fogja a brit kormányt arra, hogy ruházza át a skót parlamentre a függetlenségi referendumról szóló törvény megalkotásának kizárólagos hatáskörét.
Az előrejelzések szerint a népszavazással kampányoló SNP a májusi skóciai parlamenti választást is jelentős fölénnyel megnyerheti, Egedy Gergely szerint azonban kizárt, hogy Boris Johnson jóváhagyja a skót parlament követelését a népszavazásról. Az NKE tanára ugyanakkor hozzátette, hogy London határozott álláspontja talán akkor változhat, ha a Konzervatív Párt megbukik a következő parlamenti választáson, és a Munkáspárt kerül kormányra.
