Scholz: elfogadhatatlan, hogy Törökország vitatja Görögország szuverenitását

Scholz a Ta Nea című görög napilapnak adott interjújában aláhúzta: ez a többé-kevésbé burkolt katonai fenyegetésekre is vonatkozik.

Törökország több lakott és lakatlan sziget hovatartozását vitatja a Földközi-tenger keleti medencéjében. Ankara azt követeli, hogy vonják ki a görög csapatokat ezekről az égei-tengeri szigetekről, mert a 1923-as lausanne-i és az 1947-es párizsi békeszerződés értelmében azzal a feltétellel kerültek Görögországhoz, hogy Athén nem folytat rajtuk semmiféle katonai tevékenységet.

Recep Tayyip Erdogan török elnök az elmúlt hetekben támadással fenyegette Görögországot, és azt mondta: "lehet, hogy egy éjszaka hirtelen megjelenünk".

Scholz mindkét országot a konfliktus békés, nemzetközi jogon alapuló rendezésére szólította fel. Rámutatott: Ankara és Athén jószomszédi viszonya nemcsak a görögök és törökök, hanem egész Európa számára fontos. Jelezte: a berlini kormány kész közvetíteni a vitában.

A német kancellár szerda este érkezett Athénba Párizsból, és csütörtöki napját azzal kezdte, hogy Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel együtt felkereste az Akropoliszt. A két vezető ezt követően megbeszélést folytat, amelynek egyik fő témája a görög-török területi vita lesz, de valószínűleg a német-görög védelmi együttműködésről és a második világháborúra visszavezethető görög jóvátételi követelésekről is szó esik majd.

Scholz a Ta Neának adott interjújában visszautasította ezeket a követeléseket, és leszögezte: jogilag és politikailag is lezártnak tekinti a kérdést.

A náci Németország 1941-ben szállta meg Görögországot, mészárlásaival és pusztításaival évekig rettegésben tartva a lakosságot. Egy görög parlamenti bizottság szerint Németország legalább 289 milliárd euró értékű kárt okozott Görögországnak a második világháború alatt.