Rupert Murdoch médiamogul 95 éves

Az ausztráliai Melbourne-ben született, felmenői angolok, írek és skótok. Apja újságíró, miniszterelnöki tanácsadó és befolyásos lapkiadó volt, anyja előkelő protestáns családból származott, három nővére van. Murdoch Angliában, az oxfordi Worcester College-ban folytatta egyetemi tanulmányait, filozófiát, politikatudományt és közgazdaságtant hallgatott. Apja hirtelen halála miatt 1952-ben haza kellett térnie és át kellett vennie a családi üzlet vezetését. Az örökség azonban a reméltnél kisebbnek bizonyult, az adók   s tartozások rendezése után egyetlen kis adelaide-i lapra zsugorodott.

A szerény kezdetet rohamos növekedés követte: a fiatal Murdoch a hatvanas évek elejére a három legnagyobb ausztrál kiadó közé küzdötte fel magát, 1964-ben The Australian címmel "minőségi" lapot alapított, amely jelentős politikai befolyáshoz is juttatta. A sajtóbirodalom növekedése során a nyereséget arra használta, hogy veszteséges lapokat vegyen meg, amelyeket radikális átszervezés és agresszív marketing révén "feljavított", ezenkívül lemezkiadókba és televíziókba is befektetett.

A hetvenes évek elején már annyira megerősödött, hogy külföldi terjeszkedésre is gondolhatott. A News Corporation elnevezésű vállalkozása népszerű és olvasott brit és amerikai lapokat szerzett meg, Murdoch 1985-ben - hogy a tengerentúlon zavartalanul üzletelhessen - felvette az amerikai állampolgárságot is. A sort a The Sun és a News of the World című brit bulvárlapok nyitották, utóbbi 2011-es dicstelen megszűnésekor az egyik legnagyobb példányszámú angol nyelvű sajtótermék volt. Övé lett Amerikában a New York Post és a The Wall Street Journal, a sajtóbirodalom ékköve a nagy múltú brit The Times. Ennek megvétele anno hatalmas vihart kavart, de az éppen csőd közelében lévő újság Murdoch nélkül ma már valószínűleg nem létezne. 1996-ban elindította a CNN monopóliumát kikezdő konzervatív Fox News hírtelevíziót, övé a HarperCollins könyvkiadó, egész a legutóbbi időkig tulajdonában volt a brit Sky médiakonglomerátum, a 20th Century Fox filmstúdió és a Los Angeles Dodgers baseballcsapat is.

Murdoch kíméletlen vezetési stílusa és a profit iránti elkötelezettsége gyakran váltott ki vitát, támadásokat. A nyolcvanas években szabályszerű hadat viselt a mindenható angol nyomdászszakszervezet ellen. Addig a legtöbb brit napilap krónikusan veszteséges volt, részben a túlfoglalkoztatás, a pazarlás és a korrupció miatt, részben mert a szakszervezetek ellenezték az elbocsátásokkal járó és hatalmukat gyengítő új technika bevezetését. Murdoch a londoni Wappingben teljes titokban felépíttette a világ első teljesen számítógépesített szerkesztőségét, ahová aztán összes lapját átköltöztette, a létesítményt a Margaret Thatcher kormánya rendőrökkel védte meg a tiltakozó munkásokkal szemben.

Birodalmát alapjában rázta meg a 2011-ben kirobbant lehallgatási botrány, amikor kiderült: a News of the World tömegesen hallgatta le hírességeknek, közéleti személyiségeknek, de még gyilkosságok áldozatai és külföldön elesett katonák hozzátartozóinak telefonjait is, exkluzív értesülésekre vadászva. A felháborodás elsöpörte a bulvárlapot (amely a Sun vasárnapi kiadásaként született újra), Murdoch médiabirodalma ellen parlamenti vizsgálat indult. 2014-ben megkísérelte az amerikai TimeWarner (ma WarnerMedia) megszerzését, de ezúttal nem járt sikerrel, a következő évben lemondott a 21st Century Fox stúdió vezetéséről, amelyet 2019-ben a Disney-nek adott el.

Murdochot politikai nézetei alapján általában konzervatívnak minősítik, bár kritikusai szerint inkább az opportunista és pragmatista jelző illene rá. Szívéhez azok a pártok és kormányok állnak közelebb, amelyek kisebb beleszólást szorgalmaznak a gazdaságba, így kevésbé korlátoznák a News Corporation tevékenységét. Érdekeltségei befolyásolni is képesek az eseményeket, a Brexit-népszavazás idején például bulvárlapjai a távozás mellett kampányoltak (igaz, a The Times a maradás pártján volt), a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején a személyes irányítása alá vont Fox televízió Donald Trump oldalára állt.

Családi trösztbe szervezett vagyonát a Forbes magazin 2025-ben mintegy 23 milliárd dollárra becsülte, ezzel még befért a világ száz leggazdagabb embere közé. Médiabirodalma, a Fox Corporation és a News Corporation vezetését 2023-ban hozzá hasonlóan konzervatív nézeteket valló Lachlan nevű fiának engedte át, ő maga "visszavonult vezérigazgató" lett. A szavazati jogától megfosztott három idősebb testvér perre ment, amelynek végén a bíróság nekik adott igazat, a családon belüli viszály ihlette az Utódlás című HBO-sorozatot. A tavaly szeptemberben létrejött kompromisszum szerint Lachlan 2050-ig megtarthatja a News Corp. fölötti ellenőrzést, ezzel a rendkívül befolyásos Fox News irányvonala nem kerül veszélybe, testvérei mindannyian 1,1 milliárd dollárt kaptak, de megváltak érdekeltségeiktől a két médiacégben.