Románia: A kormány lemondása elhalasztva
Péntekről későbbi időpontra halasztották a román kormány átalakítását a koalíció tagjai, előtte a sztrájkoló pedagógus szakszervezetekkel folytatott párbeszédre, a társadalmi problémák megoldására összpontosítanak - jelentette be Nicolae Ciuca kormányfő pénteken reggel Bukarestben.
A Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) pártelnökkel és Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón a kormányfő emlékeztetett: pénteken kellett volna lemondania a miniszterelnöki tisztségről, de a csütörtök esti koalíciós ülésen a pártelnökök a folytatás mellett döntöttek. A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségét is betöltő Ciuca hozzátette: a koalícióban az a megállapodás született, hogy a tanügyi sztrájk lezárásáig tisztségben marad.
A parlamenti helyek több mint kétharmadával rendelkező nagykoalíció pártjai még a Ciuca-kabinet beiktatása előtt, 2021 novemberében megállapodtak abban, hogy a 2024-es választásokig hátralévő három év félidejénél a liberális kormányfő átadja helyét a szociáldemokraták kormányfőjelöltjének.
A tisztség várományosaként Marcel Ciolacu elmondta: a döntést közösen hozták meg, mivel a politikai tárgyalások előtt fel kell vállalni a társadalmi problémák megoldását. A szociáldemokrata politikus szerint a koalíció pártjai prioritásnak tekintik az oktatási rendszerben és az egészségügyben felhalmozódott gondok kezelését, a "politikai vetésforgó" időzítéséről pedig szintén közösen fognak megállapodni.
Romániában hétfő óta sztrájkolnak a pedagógusok, akik utcai demonstrációkon követelnek legalább 25 százalékos bérfejlesztést, valamint törvényi garanciát arra, hogy béreiket a továbbiakban az infláció mértékében emeli a kormány. Munkakonfliktust jelentett be a több mint százezer tagot képviselő Sanitas egészségügyi szakszervezet is, ami még nem sztrájkot, de annak előrejelzését jelenti, és a közigazgatásban dolgozók érdekképviseletei is munkabeszüntetést helyeztek kilátásba.
A román kormány azonban néhány hete takarékossági intézkedéseket jelentett be, mert a költségvetési bevételek - a magas infláció és a fogyasztás visszaesése miatt - elmaradtak a tervezettől, és félő, hogy az amúgy is túlzott deficiteljárás alatt lévő ország nem tudja tartani a 2023-ra kitűzött 4,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt.
