Robbantás miatt tengerbe szivárog a gáz az Északi Áramlatból - a felek egymásra mutogatnak
A Balti-tengeren kedden jelentettek ismeretlen eredetű gázszivárgást, amelyről kiderült, hogy a Svédország és Dánia közelében húzódó két orosz gázvezetéken keletkezett lyukak okozzák. Azóta mind a svéd, mind a dán kormány közölte: szabotázsakció történt, és bejelentették, hogy sürgős vizsgálatot kezdeményeznek az ügyben.
Hogy a támadásért ki tehető felelőssé, egyelőre nem tudni. A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Mindkét vezetékpár üzemen kívül van. Az Északi Áramlat-1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat-2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt februárban leállította a rendszer üzembe helyezési eljárását. Ennek ellenére mindkét vezetékben volt gáz, amely most a tengerbe szivárog.
Egyértelműen szándékos cselekmények okozták az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken a szivárgást, amely nem lehetett baleset következménye - jelentette ki kedden este Mette Frederiksen dán miniszterelnök.
"Mostanra a hatóságok egyértelműen úgy értékelik, hogy szándékos cselekményekről van szó. Nem baleset volt" - húzta alá Frederiksen koppenhágai sajtótájékoztatóján. "Egyelőre nincsenek értesüléseink arról, hogy ki állhat e cselekmény hátterében" - mondta a dán vezető, hozzátéve, hogy a hatóságok nem tekintik közvetlen katonai fenyegetésnek a történteket. Dan Jörgensen energiaellátási miniszter azt közölte, hogy robbanások okozták hétfőn a károkat. Hozzátette: a 70-90 méteres mélységben található vezetékeken keletkezett lyukak mérete arra utal, hogy azokat semmiképpen nem okozhatta baleset.
Dánia az érintett tengeri térséget lezárta a hajózás elől, és egy kisebb repüléstilalmi övezetet is létesített. A felhajtóerő csökkenése miatt ugyanis a hajók elsüllyedhetnek, másrészt a felszín metánnal telített, ami robbanásveszélyes.
Nem sokkal korábban Björn Lund, a svéd szeizmológiai hálózat (SNSN) szakembere a svéd SVT közszolgálati televíziónak nyilatkozva közölte: kétség sem férhet ahhoz, hogy ezek robbanások voltak, s nem földrengésről vagy földcsuszamlásról van szó. Hangsúlyozta, hogy a robbanások a vízben történtek, nem pedig a tengerfenék alatti kőzetben.
A Der Tagesspigel német lap kedden ugyancsak azt írta, a német szövetségi kormány szerint "célzott támadás" okozhatott szivárgást a földgázvezetéken.
Dán szakemberek szerint legalább egy hétig tart, mire a megsérült csövekből az összes gáz elszivárog.
Oroszország által kitervelt terrortámadásnak és az Európai Unió elleni agressziónak nevezte az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken mutatkozó szivárgást Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója kedden a Twitteren. A tisztségviselő szerint Oroszország ezzel pánikot akart kelteni Európában a tél beállta előtt.
Hozzátette, hogy a legjobb válasz az, ha az EU még több harckocsit ad Ukrajnának, beleértve német gyártmányúakat is.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára kijelentette, hogy Ukrajna kész tárgyalni Oroszországgal "a kártalanításokról és jóvátételekről". "Ukrajna soha nem volt ellene az Oroszországi Föderációval folytatott tárgyalásoknak (...) a kártalanításokról és jóvátételekről. Minél tovább halogatja a kremli rezsim ezeket a tárgyalásokat, annál rosszabbak lesznek a feltételek és annál nagyobb az összeg" - írta a Twitteren.
Danyilov az ukrán sajtó szerint arra reagált, hogy Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője keddi sajtótájékoztatóján ismét kijelentette, hogy Moszkva kész folytatni a tárgyalásokat Kijevvel a háború befejezéséről.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter felszólított minden olyan országot, amely magát közvetítőként ajánlotta fel Kijev és Moszkva között, hogy "hagyják abba ezt a játékot", és egyértelműen álljanak ki Ukrajna mellett. Ezt a kijevi diplomácia vezetője azon a sajtótájékoztatón mondta, amelyet francia kollégájával, Catherine Colonna külügyminiszterrel közösen tartottak kedden az ukrán fővárosban. "Oroszország nem akar tárgyalásokat. Hagyják abba ezt a játékot, tegyék azt, amire most a legnagyobb szükség van: támogassák Ukrajnát ebben a harcban. A tárgyalások ideje, sajnos, nem jött el, kizárólag az Oroszországi Föderáció álláspontja miatt" - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy Moszkva döntéseivel "következetesen a béke és a konfliktus diplomáciai megoldása iránti vágy hiányát mutatja".
