Rendkívüli állapot és teljes mozgósítás Örményországban! Háború jöhet?
Kihirdették a rendkívüli állapotot, és teljes katonai mozgósítást rendeltek el vasárnap Örményországban, miután összecsapás volt az örmény és azerbajdzsáni haderő között a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régióban - jelentette be Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök.
Óriásira nőtt a feszültség Örményország és Azerbajdzsán között vasárnap délelőtt, miután Jereván közlése szerint az azeri erők nehéztüzérséggel támadtak célpontokat Hegyi-Karabah területén.
Azeri közlés szerint akciójuk ellencsapás volt, válasz arra, hogy az örmény támogatást élvező erők azeri célpontokat támadtak a régióban.
Vasárnap reggel az örmény kormányfő közölte, hogy egy azeri támadást elhárítva az örmény haderő lelőtt két azeri katonai helikoptert, három drónt, és kilőtt három páncélozott harcjárművet. Azeri részről azt állították, hogy az általuk indított katonai akció válasz volt egy örmény támadásra.
A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah Köztársaság évtizedek óta konfliktusforrása az azeri-örmény kétoldali viszonyoknak, sőt, tulajdonképpen az egész Kaukázus egyik legforrongóbb területe. A köztársaságot hivatalosan csak három másik állam ismeri el, olyanok, amelyek maguk is vitatott közigazgatással bírnak. Karabah de facto Örményország része, de a nemzetközi jog szerint továbbra is Azerbajdzsánhoz tartozik.
A területen 1988-ban robbant ki fegyveres felkelés, miután a Szovjetunió szétesésének küszöbén felmerült, hogy a területet Örményországhoz csatolják, ugyanis azt Sztálin 1921-ben még Azerbajdzsánnak adta, megágyazva ezzel a mai konfliktusoknak. A nyílt konfliktus, az azeri-örmény háború 1991-ben robbant ki, a nemzetközi közvélemény ugyan megpróbált közvetíteni, de 1996-ban a karabah parlament kikiáltotta az ország önállóságát, amelyet Azerbajdzsán sohasem ismert el. A területet továbbra is saját országának tekinti, a határzár mentén folyamatosak a villongások.
