Rekordmagasra emelkedett a segélyből élő bevándorlók száma az Egyesült Királyságban
Korábban nem látott magasságba emelkedett az Egyesült Királyságban azoknak a külföldi bevándorlóknak a száma, akik állami segélyekből élnek – számolt be hivatalos adatokra hivatkozva több hírforrás, köztük a telegraph.co.uk hírportál is.
A brit portál által ismertetett adatok szerint a szigetországban állami segélyben részesülő külföldiek száma az idei év májusában már megközelítette az 1,3 milliót. Ez a szám mintegy 20 ezerrel volt magasabb, mint egy évvel korábban, és a segélyből élők számának emelkedésének hosszú távú trendjét követi.
A 67 millió lakosú szigetországban hagyományosan magas a különböző állami segélyekben részesülő személyek száma, de a mostani adatok mégis rekordnak számítanak. Az Egyesült Királyságban a vizsgált időszakban 8,3 millió személy kapott valamilyen rendszeres állami segélyt, ami a lakosság több, mint 12 százalékát teszi ki. Ezeket a segélyeket az úgynevezett Universal Credit nevet viselő általános állami segély részeként fizetik ki, és ebbe a csomagba tartoznak például a munkanélküli segélyek, a lakhatási támogatások, illetve a különböző adóengedmények is.
A különböző juttatások formájában kifizetett segélyek száma mind a brit állampolgársággal rendelkezők körében, mind pedig a bevándorló külföldiek között egyaránt emelkedik. Bár a brit hatóságok nem vezetnek statisztikát arról, hogy az állami segélyekben részesülő állampolgárok mekkora hányada lehet már brit útlevéllel rendelkező, de ugyanakkor bevándorló vagy bevándorló hátterű személy, egyes meg nem erősített közlések szerint legalábbis feltételezhető, hogy a segélyekben részesülők között a bevándorló hátterűek felülprezentáltak az őslakos etnikumokhoz képest.
Ami a hivatalosan is külföldi bevándorló segélyezettek számát, az 1,3 milliót illeti, a brit munkaügyi minisztérium adatai szerint azoknak mintegy fele valamelyik Európai Uniós ország állampolgárságával rendelkezik. Bár ezeknek a segélyezetteknek a hátteréről sem vezetnek kimutatást a brit hatóságok, a kontinentális Európát évtizedek óta sújtó erőteljes bevándoroltatás tükrében ugyancsak sejthető, hogy az ebbe a csoportba tartozó személyeknek legalábbis egy része ugyancsak nem őshonos európai.
A külföldi segélyezettek 1,3 milliós csoportjából a statisztikák szerint mintegy 233 ezer olyan személy van, akik már tartózkodási engedéllyel is rendelkeznek a szigetországban. Ugyanakkor a hírforrás említést tesz arról is, hogy a vonatkozó brit szabályozás szerint az állami segélyekre azonnal jogosulttá válnak azok is, akiknek a menedékkérelmét pozitívan bírálták el.
Az ott élők ilyen nagyszámú csoportjának rendszeresen fizetett állami segélyek egyre komolyabb terhet jelentenek a jobb időket is megért brit államnak, ezért nem is csoda, hogy a fennálló helyzet komoly turbulenciákat vált ki a kormányzó politikai elitek és például a Nigel Farage vezette, erősödő támogatottságú Reform UK párt között is. Utóbbi párt gazdasági szakértője nemrégiben ismertette a brit sajtóban is a párt elképzeléseit a külföldieket célzó segélyek megnyirbálásáról, amelynek különböző intézkedései a párt szerint mintegy 50 milliárd font sterling megtakarítást hozhatna az államkasszának.
A Reform UK vonatkozó javaslatának lényegi pontja, hogy teljes mértékben megvonna bármiféle állami segélyt az európai uniós országok ott élő állampolgáraitól. Vagyis még a szigetországban rendszerint radikális jobboldalinak jellemzett párt is elsődlegesen az európai útlevéllel rendelkező személyeken spórolna nem pedig a harmadik országokból érkező bevándorlókon. Az általuk felvetett megszorító intézkedések kapcsán ugyanakkor egyes elemzők arra mutattak rá, hogy egy ilyen lépés vélhetően kétélű fegyvernek bizonyulna, ugyanis számos érintettet minden bizonnyal arra ösztönözne, hogy mihamarabb beadja a brit állampolgárság megszerzését célzó kérvényét.
