2024. szeptember 19., 17:22

Rekord szárazság. Az Amazonas vízszintje történelmi mélyponton

A világ második leghosszabb folyóját, az Amazonast rendkívüli szárazság sújtja. Szakértők szerint a vízszint egyes helyeken különösen alacsony szintre süllyedt.

Hihetetlen!
Az Amazonas kiszáradóban
Fotó: X (Twitter)

A folyó, amely több országon keresztül folyik, a biológiai sokféleségéről ismert, számos növény- és állatfajnak ad otthont. Ezeket azonban a jelenlegi szárazság komolyan veszélyezteti.

A legfrissebb adatok szerint a geológusok az Amazonas egyik fő mellékfolyóján, a Madeira folyón mérték az eddigi legalacsonyabb vízszintet. Porto Velho városában a szokásos, több mint három méteres átlaghoz képest ez mindössze 48 cm. Hasonló méréseket végeztek a Kolumbiával határos brazil Tabatinga városában is. Néhány folyóág teljesen kiszáradt.

A folyók vízszintje valószínűleg nem fog változni az elkövetkező hónapokban. A természeti katasztrófákat figyelő brazil ügynökség a jelenlegi aszályt „a valaha mért legintenzívebb és legelterjedtebb” szárazságnak nevezte. A legaggasztóbb az a tény, hogy az Amazonas az aszályos időszak kezdetén kezdett kiszáradni, amely rendszeresen júniustól novemberig tart.

A Solimoes folyó egyik kiszáradt ága közelében, a Tefé-tóban több mint 200 édesvízi delfin pusztult el a tavalyi szárazság idején. Nemcsak a patakok közvetlen közelében, hanem az egész Amazonas vidékén kiszárad a növényzet. Ez pedig tüzeket okoz Dél-Amerika államaiban.

Az Amazonas létfontosságú szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

A folyó alacsony vízszintje katasztrofális hatással van a helyi lakosság életére, akik napi szinten használják közlekedésre. A lehorgonyzott hajók a szárazföldön kötnek ki. Egyes városokba nem lehet elszállítani a létfontosságú készleteket, beleértve az élelmiszert és az ivóvizet. A Cemadena brazil ügynökség szerint több mint 100 településen több mint 150 napja nem esett az eső.

2023-ban is alapvetően befolyásolta a folyón kialakult helyzetet az El Niño jelenség, amely több aszályt és magasabb hőmérsékletet okozott a térségben. A régió ekkor élte át az elmúlt 45 év legszárazabb időszakát.

Az éghajlatváltozás nem a jövő témája, mondjuk 10 vagy 20 év múlva. Most jött el, és sokkal nagyobb ereje van, mint amire számítottunk”

- mondta Romulo Batista, a Greenpeace szóvivője.

A helyiek és a szakértők szerint is az Amazonas vidékén az esőerdők nagyfokó irtása járul hozzá leginkább az éghajlatváltozáshoz. Az elmúlt 50 évben a régió esőerdeinek mintegy ötödét irtották ki. Ezeknek a fáknak a ellenállóképessége véd az aszályok ellen. Ugyanakkor a fák segítenek a csapadékmennyiség növelésében, ami hozzájárulna a folyók vízszintjének emelkedéséhez is.

A cél tehát az erdők fogyásának a kezelése, mert nélkülük az Amazonas sokkal sebezhetőbb. Ideális esetben az erdőirtást radikálisan meg kellene állítani. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök ígéretet tett arra, hogy ez 2030-ig megvalósul.
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.