A britek szerint Putyin fedett ügynökei egy az egyben lenyúlták az AstraZeneca receptjét
Furcsa hír tartja lázban a brit sajtót. Arról cikkeznek, hogy Putyin orosz kémei egy az egyben ellopták az AstraZeneca COVID-vakcinájának receptjét, majd nem sokkal később Szputnyik néven piacra dobták a britektől lenyúlt technológiát.
A brit bulvárlapok kormányközeli informátorokra hivatkozva azt írják, Putyin kémje vagy kémei Bond-filmekbe illő módon, "fizikailag" lopták el az információkat. Azt egyelőre nem tudni, hogy az oltóanyag tervdokumentációját sikerült-e lemásolniuk vagy ki is csempésztek néhány fiolát Nagy-Britanniából, mindenesetre biztosra veszik, hogy az oroszok nemes egyszerűséggel ellopták az egész koncepciót, máskülönben sosem tudták volna elkészíteni saját vakcinájukat. Damian Hinds állambiztonságért felelős brit miniszter nem erősítette meg az értesüléseket, ugyanakkor nem is cáfolta azokat. Hinds politikushoz méltó nyilatkozatot tett, közölte:
A Daily Mail bulvárlap azt írja, az korábban már bebizonyosodott, hogy orosz hackerek 2020 márciusa óta több alkalommal is megtámadták az Oxfordi Egyetem szervereit, de eddig nem lehetett tudni, hozzájutottak-e bármilyen érzékeny információhoz. Az egyetem égisze alatt működő brit kutatócsoport 2020 februárjában beszélt először nyilvánosan arról, hogy koronavírus elleni vakcina előállításán dolgoznak, áprilisban már az első humán tesztekhez is hozzáláttak. Az oroszok a gyanú szerint ebben a szakaszban nyúlhatták le a technológiát. Moszkva néhány héttel később jelentette be, elkészítették saját vakcinájukat, augusztusban Vlagyimir Putyin elnök már élő adásban arról beszélt egy orosz televízióban, hogy Oroszország megnyerte a globális vakcinaversenyt, elkészültek az első működő COVID-oltóanyaggal.
Alapvetően igen. Mind a brit, mind az orosz vakcina úgy nevezett vektorvakcina. Ez azt jelenti, hogy mindkét oltóanyagban egy legyengített, szaporodni nem képes vírus viszi be sejtjeinkbe a COVID-19 kórokozójának tüskefehérjéjét, amely aztán kiváltja az immunrendszer reakcióját.
Annyiban tehát mindenképp igaza van a briteknek, hogy mindkét vakcina ugyanúgy működik.
Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy az oltóanyag fejlesztése során használt technológia több évtizedes múltra tekint vissza, azt nem a britek találták ki. További különbség, hogy, legalábbis a hivatalos dokumentációk szerint, a britek egy csimpánz adenovírust használtak "szállítóként", míg az oroszok kétféle emberi adenovírust. Az ugyanakkor mindenképp furcsa, hogy több mint egy évvel az orosz vakcina elkészülte után, az azt kifejlesztő Gamelaja Intézet még mindig nem engedi az Európai Gyógyszerügynökség illetékeseinek, hogy minden részletre kiterjedően áttekinthessék a fejlesztési dokumentációt.
Az orosz kémvádat illetően tehát jelenleg több a kérdőjel, mint a válasz. Alig tudni valamit arról, miként történhetettt az állítólagos ipari kémkedés, arról sincsenek például információk, a fejlesztési folyamat melyik részébe kontárkodhattak bele az oroszok, vagy, hogy elkapták-e egyáltalán az orosz kémet, kémeket? A gyanú persze már korábban is felmerült. Az azóta elhunyt konzervatív miniszter, James Brokenshire még tavaly arról beszélt, "95%-os bizonyossággal" kijelenthető, hogy orosz hackerek adatlopást kíséreltek meg a brit vakcinafejlesztő vállalatoktól. Egy másik bulvárlap, a The Sun viszont már azt írja, "brit minisztériumi források" alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Kremlnek dolgozó kémek minimum megpróbálták lenyúlni a vakcina receptjét az AstraZeneca-tól.
A brit sajtó szó szerint ezekben az órákban kezd el intenzíven foglalkozni a témával, az eddig megjelent cikkek egyelőre feltűnően szőrmentén fogalmaznak. A témát ugyan rosszhírű bulvárlapok szellőztették meg először, de mostanra az összes hagyományos, nagy presztízsű brit lap is átvette. Érdekes apróság, hogy nem az orosz az egyetlen kémgyanúba keveredett rezsim. A nyugati sajtó másik hálás bűnbakja, Észak-Korea is hasonló ügybe keveredett nemrégiben.
A phenjani rezsim kémjei egyszerűségében is megkapó módszerrel igyekeztek értékelhető információkat szerezni.
A LinkedIn álláskereső portálon és a WhatsApp üzenetküldő applikáción keresztül munkáltatóknak adták ki magukat, megkerestek több AstraZeneca alkalmazottat, majd egyrészt "állásinterjúk" keretében próbáltak meg használható információmorzsákhoz jutni, másrészt pedig adathalász linkekkel igyekeztek értékes információkat kinyerni az érintettekből.
