Pénzügyi nyomás alá került az ENSZ a világjárvány miatt
Nehéz pénzügyi helyzetbe került az ENSZ a koronavírus-járvány miatt, amely hatalmas kihívások elé állította a világszervezet műveleteit - mondta el António Guterres ENSZ-főtitkár tagállamoknak küldött levelére hivatkozva Stephane Dujarric szóvivő helyi idő szerint csütörtökön.
Az ENSZ 2019-et 711 millió dollár hátralékkal zárta, ami 34 százalékos növekedés a 2018-as adatokhoz képest. Egy évtizede nem volt példa hasonlóan magas hiányra.
A tagállamok is egyre kisebb arányban fizetnek hozzájárulást: tavaly 42 százalék érkezett be, míg a korábbi években 50 százalék körüli volt ez az arány.
A határozat - amelyet Oroszország és négy másik ország ellenzett - aláhúzza az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságát a járvány idején is, és elítéli a diszkrimináció, rasszizmus és idegengyűlölet minden formáját. A szöveg szerint az ENSZ központi szerepet játszik a válság kezelésében.
A határozatot Svájc, Indonézia, Szingapúr, Norvégia, Liechtenstein és Ghána kezdeményezte. Az ENSZ 193 tagországából 188 támogatta, mindössze Oroszország, a Közép-afrikai Köztársaság, Kuba, Nicaragua és Venezuela szavazott ellene. Utóbbiak egy Moszkva által előterjesztett, alternatív határozatot akartak elfogadtatni, amely a nemzetközi szankciók általános felfüggesztését szorgalmazta. Ez több ország - köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Ukrajna és Grúzia - ellenállásán elbukott. Oroszországot az Ukrajna elleni agresszió és a Krím elcsatolása miatt sújtották büntető intézkedésekkel.
Moszkva a szavazást követően kiadott közleményében aláhúzta a nemzetközi szolidaritás fontosságát a világjárvány elleni küzdelemben, és jelezte: kedvezően viszonyul az elfogadott határozathoz. Ugyanakkor bírálta "a szankciókon alapuló politizálás bajnokainak" hozzáállását, amely megakadályozta az orosz javaslat elfogadását.
