Patthelyzet Spanyolországban?
A Magyar Nemzet kísérte figyelemmel a legújabb spanyolországi fejleményeket, ahol az előrehozott választásokat követően megpróbálnak kormányt alakítani.
Miután a választások győztesének, a jobboldali Néppárt vezérének, Alberto Núnez Feijóonak nem sikerült többséget szereznie a törvényhozásban, a spanyol uralkodó a jelenleg ügyvivő kormányfőt, Pedro Sánchezt kérte fel kormányalakításra.
Előbb amnesztia, aztán népszavazás. Ezt az árat kell megfizetnie a szocialista miniszterelnöknek, ha tovább akarja kormányozni Spanyolországot.
A parlament felsőházának tanácskozásán egyebek mellett azt vitatták meg, hogy alkotmányellenesnek minősíthető-e a katalán szeparatisták amnesztia iránti igénye, amit volt vezetőjüknek, Carles Puigdemont-nak követelnek, aki 2017-ben az alaptörvénnyel szembemenve kikiáltotta Katalónia függetlenségét, majd megfutamodott a felelősségrevonás elől, Belgiumba menekült és azóta is ott bujkál.
Aragonés nem nyitott vitát erről a kérdésről, egyszerűen közölte, hogy részükről az amnesztiatörvény kidolgozása és elfogadása egy kiindulópont, enélkül tárgyalóasztalhoz sem ültek volna Sánchezzel. Ezután hozzátette, hogy a végleges egyezségnek tartalmaznia kell a katalán nép függetlenségéről szóló népszavazás lehetőségét is. Aragonés azt követeli a szocialistáktól, hogy biztosítsák számukra a törvényes utat ahhoz, hogy Skóciához hasonlóan - mely 2014-ben szavazott az Egyesült Királyságtól való elszakadásról- megtarthassák a referendumot és a katalán állampolgárok dönthessenek a saját sorsukról.
A Magyar Nemzet cikkírója idézi Aragonést, aki szerint:
Mivel a spanyolországi kormányalakítás sorsa jelenleg a katalánok kezében van, így követeléseiket jelen pillanatban nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Sáncheznek sem elég fő pártfogója, a szélsőbaloldali pártokat tömörítő Sumar támogatása, hanem szinte az összes nacionalista formáció követeléseit is teljesítenie kell, ha továbbra is miniszterelnök akar maradni. A tervek szerint a szocialista pártvezér október végéig befejezi a tárgyalásokat a pártokkal és november első hetében megtartják a beiktatásáról szóló parlamenti szavazást.
A katalán elképzelések ellenzői az ország alkotmányára hivatkoznak, amely alapján illegitimnek tekintendő a 2017-ben tartott katalán referendum, de a korábbi katalán elnök, Carles Puigdemont esetleges amnesztiája is.
Spanyolország korábbi szocialista miniszterelnöke, Felipe González szerint Sánchez pálfordulása közelebb áll a hülyeséghez, mint egy választási átveréshez. Utóbbival arra utalt, hogy a szocialista kormányfőjelölt a választások előtt még azzal kampányolt, hogy nem fog engedni a katalánok alkotmányellenes követeléseinek, most azonban a kormányzás érdekében az amnesztiáról már gyakorlatilag meg is egyezett a szeparatistákkal – ráadásul az állampolgárok háta mögött. González úgy véli, hogy a spanyolokat minimum egy népszavazás útján kellett volna megkérdezni arról, hogy egyetértenek-e azzal, hogy Puigdemont kegyelmet kapjon és büntetlenül folytassa politikai ámokfutását.
Mindenesetre érdekes, hogy a közel 47 millió lakosú Spanyolországban mintegy 7,5 millió katalán nemzetiségű él, sőt 10 millió ember beszél is ezen a nyelven.
