Parlamenti szavazás nélkül vezeti be a vitatott nyugdíjreformot a francia kormány
Edouard Philippe francia miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a nemzetgyűlésben tapasztalható ellenzéki obstrukció miatt a kormány parlamenti szavazás nélkül vezeti be a vitatott nyugdíjreformot.
Válaszul a jobboldali és a baloldali ellenzék is bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, de annak elfogadására nincs esély,
miután Emmanuel Macron államfő pártja abszolút többséggel rendelkezik az alsóházban.
A francia alkotmány 49.3-as cikkelye alapján egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően egy bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt.
A cikkely érvényesítéséről a koronavírus okozta járvány terjedése miatt szombaton összehívott rendkívüli kormányülésen döntöttek a miniszterek.
Edouard Philippe a nemzetgyűlésben elmondott beszédében - amelyet a kormánytöbbség hatalmas tapssal jutalmazott - a radikális baloldali ellenzék obstrukciójával indokolta a döntést. A Jean-Luc Mélenchon vezette Lázadó Franciaország ugyanis 41 ezer módosító indítványt nyújtott be a jogszabály-tervezethez.
- emlékeztetett a kormányfő. Jelezte: szeretne véget vetni a toporgásnak, hogy megkezdődhessen a reform törvénybe iktatási folyamata.
A jobbközép ellenzék és a radikális baloldal is bizalmatlansági indítvány nyújtott be a kormány ellen. Míg a Lázadó Franciaország magát a reformot vitatja, a jobboldal szerint „egy olyan reformot, amely a kormány szerint is az ötéves mandátum legfontosabb intézkedése, nem lehet nemzetgyűlési szavazás nélkül átvinni”.
A kormány célja a munkavállalók húsz százalékát érintő 41-féle, ágazatonként szerveződő nyugdíjrendszer beolvasztása a 42. úgynevezett pontalapú egyetemes rendszerbe, amelybe a járulékot fizetők nyolcvan százaléka tartozik.
Az egységesítésen és a kivételeket élvező külön pénztárak megszüntetésén túl az állami nyugdíjpénztár egyensúlyban tartása is szerepel a kormány tervezetében,
mégpedig úgy, hogy az új pontrendszerrel arra ösztönöznék a franciákat, hogy magasabb nyugdíjért cserébe a 62 éves korhatár után is dolgozzanak.
A törvény végleges elfogadása nyáron várható, miután a tervezetet még a szenátusnak is meg kell vitatnia.
Emmanuel Macron egyik legfőbb reformja ellen az érintett ágazatok szakszervezetei jelentős megmozdulásokat szerveztek az utóbbi hónapokban,
a vasúti közlekedés és a párizsi tömegközlekedés az elmúlt év végén hetekre le is állt.
A december 5-én kezdődött tiltakozások első megmozdulásán a szakszervezetek szerint másfél millióan, a rendőrség szerint 806 ezren vonultak utcára. Amióta viszont a kormány januárban kompromisszumos javaslattal állt elő, a vasúti közlekedésben és a párizsi tömegközlekedésben fokozatosan helyreállt a rend, bár a kedélyek nem csillapodtak le teljesen.
A radikálisabb szakszervezetek különböző figyelemfelhívó akciókkal és munkabeszüntetésekkel folytatják a tiltakozást.
