Őrült tervek Svájcban - maximálnák a lakosok húsfogyasztását
Egy új - kiötlői szerint a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében született – de sokkal inkább egy abszolút diktatúra jegyeit magán hordozó tervet készített elő a legnagyobb svájci város, Zürich önkormányzata, amely 2040-ig a lakosság húsfogyasztásának korlátozását tervezi – számolt be több hírforrás, köztük a weltwoche.ch is.
Egy Albert Einsteinnek tulajdonított mondás szerint: a világegyetem végtelensége megkérdőjelezhető, ám az emberi hülyeség minden bizonnyal határtalan. Ezzel az állítással talán nem is szállnánk vitába, főként nem az elmúlt egy-másfél évtized európai tapasztalatai tükrében nem. Talán annyival egészítenénk ki, hogy néhány nyilvánvalóan elmebetegségre utaló teória hátterében időnként nem naivitás, hanem nagyon is jól kitalált, precíz módon megvalósítani tervezett és bizonyos személyekre jól jellemző szociopata diktatórikus tervek sejthetők.
Aligha lehet ugyanis másként leírni olyan „világmegmentő” tervek kiötlőit és erőltetőit, akik az emberi tömegek véleményét és akaratát figyelmen kívül hagyva vagy éppen azzal teljesen szembe menve akarják megvalósítani és ráerőltetni saját elképzeléseiket a világ többi részére. Sajnos az emberiség történelme során már az elfogadhatónál sokkal több ilyen próbálkozást jegyez. Számos közös jellemzőjük mellett ezek a tervek mindig emberek millióiinak életét keserítették meg vagy vették el, s előbb-utóbb kivétel nélkül a történelem szemétdombján végezték, sötét betűkkel írva be magukat abba.
Kétségkívül ilyen az elmúlt évtizedek uralkodó (vagy inkább uralkodást célzó) „progresszív” ágendája, az életellenes-woke-zöld és még ki tudja minek a kombója, amely jellemzően „felülről érkező”, elitista ideológiák katyvasza, s amelynek eklatáns példája a zürichi önkormányzat mostani elképzelése is.
A disztópikus regényből szalasztott tervek ugyan a megvalósíthatóság tekintetében valamilyen oknál fogva nem említenek konkrétumokat, vagyis nem írnak arról, hogy milyen kényszerintézkedések által hajtanák végre azokat a terveiket, amelyek értelemszerűen ellenérzéseket váltanának ki az emberek jelentős hányadában. Ezekről tehát egyelőre csak találgatni lehet. Vajon megmaradnának a nyomásgyakorlás „lágy” eszközeinél a tömegkultúrát átható manipulatív agymosásnál, vagy egy afféle jegyrendszer bevezetésével korlátoznák a húsfogyasztást, esetleg már a digitális fizetőeszköz bevezetése adta vásárlás-korlátozási lehetőségekkel számolnak? A lehetőségek tárháza széles.
