Oroszország is lapot kér az izraeli konfliktusban – ESTI ÖSSZEFOGLALÓ
Továbbra is koatikus a helyzet a Gázai övezetben, de az izraeli hadsereg lassan ellenőrzése alá vonja a helyzetet. Sok túszról nincs információ. Nyugat-Európában Izrael-ellenes megmozdulások voltak. Összefoglalónk.
Több nyugati országban is voltak az utóbbi napokban Izrael-, illetve zsidóellenes megmozdulások a Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael elleni támadása miatt helyi médiabeszámolók szerint.
Ezzel egy időben a zsidó állam melletti szolidaritás jegyében mintegy hatvanan gyűltek össze a közelben. A tüntetők és az ellentüntetők között összecsapások törtek ki Duisburgban, továbbá a Samidoun követőinek részéről néhányan a helyszínt biztosító rendőrökre - illetve a rendőrség közlése alapján a Die Welt című lap forgatócsoportjára - is rátámadtak. A beszámolók szerint csak a komoly hatósági jelenlétnek volt köszönhető, hogy a helyzet nem vált tömeges incidenssé. A hatóságok két palesztinpárti tüntetőt őrizetbe vettek, kedden pedig a német hatóságok letartóztatták Masaab Abu Attát, a Samidoun németországi csoportjának egyik tagját.
A Samidoun szerdára is hirdetett egy demonstrációt, ismét Berlin-Nauköllnbe, 250 fő részvételével. A szervezet hasonló demonstrációit tavasszal betiltotta a rendőrség, mert azokon lázító és antiszemita jelszavak, erőszakos kitörések és az erőszak dicsőítése voltak várhatók.
A Samidoun, más néven a Palesztin Foglyok Szolidaritási Hálózata, egy 2012-ben létrehozott szervezet, amely saját meghatározása szerint az izraeli börtönökben fogva tartott palesztin foglyok jogaiért küzd. Vezetője Khaled Barakat, akinek magas beosztása van a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP) nevű szervezetben is. A PFLP-t Izrael és egyebek között az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tekinti.
Az izraeli-palesztin konfliktussal összefüggésben szintén Berlin-Neuköllnben a tettlegességig fajuló jelenet zajlott le egy középiskolában október 9-én: az Ernst Abbe Gimnáziumba egy 14 éves diák palesztin zászlót lobogtatva érkezett. Egy 61 éves tanár kérdőre vonta. Beszélgetésük tartalma nem pontosan ismert, de egy mobiltelefonos videofelvételen az látható, hogy szóváltásukba egy 15 éves diák is bekapcsolódott, végül a jelenet odáig fajult, hogy a tanár arcon ütötte az egyik diákot, aki erre hasba rúgta a tanárt, utóbbi a földre esett. Az ügyben érintettek ellen rendőrségi eljárás indult.
A gyanúsított náci karlendítéssel üzent, kézmozdulattal lövést szimulált feléjük, majd elsétált. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.
Szombaton a Die Welt forgatócsoportját Neuköllnben egy arab származású férfiakból és egy nőből álló csoport megfenyegette és arra kényszerítette, hogy törölje felvételeit, amelyeken a Hamász-támadásra adott berlini utcai reakciók szerepeltek.
Ausztriában nagy felháborodást keltettek az ORF közszolgálati televízió beszámolója szerint a szombati palesztinpárti megmozdulások. A bécsi Ballhausplatzon, ahol az osztrák kancellár hivatalára a szolidaritás jegyében kitűzték az izraeli zászlót, a tüntetők palesztin zászlókat lengettek.
A franciaországi zsidó közösség, amely a legnagyobb Európában, szintén kifejezte szolidaritását Izraellel.
Bár konkrét fenyegetést nem kapott Franciaország, a politikai reakciókat követően Emmanuel Macron felszólította belügyminiszterét, hogy fokozottan ügyeljen a zsidó közösség által látogatott helyek, például zsinagógák és az iskolák biztonságára, és országos szinten elemezze az esetleges fenyegetéseket. Gérald Darmanin ennek megfelelően bejelentette, hogy megerősítik a franciaországi zsidó közösségi helyek védelmét.
Fokozott járőrtevékenységet kezdett vasárnap a londoni rendőrség a brit főváros több negyedében, miután közleménye szerint "számos incidens" történt Londonban a Gázai övezetet uraló Hamász radikális iszlamista csoport Izrael elleni támadásával összefüggésben.
A rendőrség a vasárnapi közlemény szerint "tudatában van" e felvételek megjelenésének és "számos egyéb incidensnek" is, és ezek nyomán erősítette járőrtevékenységét London egyes városrészeiben, azzal a céllal, hogy "látható" legyen a jelenléte ezekben a negyedekben.
Vizsgálatot indítottak kedden az ausztrál hatóságok, mert a sydneyi operaház előtt egy kis csoport palesztinbarát tüntetést tartott, és egy videofelvétel tanúsága szerint nagyon úgy fest, hogy antiszemita szlogeneket skandáltak.
Hétfőn nagyjából ezer ember palesztinokat támogató demonstrációt tartva végigvonult Sydney belvárosától az operaházig, amelyet az ausztrál kormány az izraeli zászló színeivel világított ki.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök kedden rettenetesnek minősítette ezeket az eseményeket.
Ausztria szerdán kezdi meg állampolgárai evakuálását Izraelből az osztrák légierő egyik Hercules C-130 típusú szállítórepülőgépének segítségével - jelentette be kedden Klaudia Tanner osztrák védelmi miniszter.
Keddig már 150 osztrák állampolgár jelentkezett Izraelben evakuálásra. Az osztrák külügyminisztérium felszólította azon osztrák állampolgárokat, akik élni akarnak az evakuálás lehetőségével, hogy Ausztria tel-avivi nagykövetségén jelentkezzenek e-mailben.
A Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász támadása és az izraeli válaszcsapások nyomán számos légitársaság felfüggesztette Izraelbe induló járatait.
A bécsi külügyminisztérium tudomása szerint három izraeli-osztrák kettős állampolgárt is elhurcolhattak a szélsőséges palesztin fegyveresek.
Kedden osztrák írók egy közös nyilatkozatban ítélték el "az izraeli lakosság elleni terrortámadást", amelyet háborús bűncselek neveztek. Hangsúlyozták, hogy az elkövetőket felelősségre kell vonni.
Az osztrák írók egyben kiemelték, hogy a palesztin-izraeli konfliktust egyedül tárgyalásos úton lehet rendezni.
A nyilatkozatot más neves írók mellett a Nobel-díjas Elfriede Jelinek is aláírta.
Ingyenes roamingot biztosít Izraelben tartózkodó előfizetőinek valamennyi nagyobb magyarországi mobilszolgáltató, így a Vodafone, a Digi, a Yettel és Magyar Telekom is - közölték a cégek az MTI-vel.
A feltöltőkártyás ügyfeleket az október 7-től október 31-ig terjedő izraeli SMS- és hívásfogalmomra vonatkozó roaming díjak esetében utólagos jóváírással kompenzálják.
A Yettel Magyarország Zrt. is jóváírja az Izraelben tartózkodó ügyfelek roaming díját. Erről az érintett ügyfeleket külön keresi meg a vállalat - közölte a cég.
A Magyar Telekom az október 6. és 31. között az Izraelben tartózkodó havidíjas ügyfelei roaming-díját (beleértve az alapdíjas hanghívásokat, SMS-eket, MMS-eket és a mobilinternet forgalmat) teljes mértékben, összeghatár nélkül jóváírja - közölte korábban a szolgáltató.
Az Európai Unió és az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) tagállamai a palesztinok tartós pénzügyi támogatására szólítottak fel kedden az ománi fővárosban, Maszkátban.
- jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós biztos, Szájed al Buszaidi ománi külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján.
Az Európai Bizottság hétfőn este hivatalos sajtóközleményben tájékoztatott a palesztinoknak nyújtott pénzügyi támogatás sürgős felülvizsgálatáról. A felülvizsgálat célja annak biztosítása, hogy az uniós finanszírozás közvetve "ne tegye lehetővé egyetlen terrorista szervezet számára sem, hogy Izrael elleni támadásokat hajtson végre". Mint közölték, a testület azt is meg fogja vizsgálni, hogy a megváltozott helyszíni körülmények fényében szükség van-e a palesztin lakosságnak és a Palesztin Hatóságnak nyújtott támogatási programok kiigazítására. A bizottság szerint ez a felülvizsgálat nem érinti az európai polgári védelmi és humanitárius segítségnyújtási műveletek (ECHO) keretében nyújtott humanitárius segítségnyújtást.
Eric Mamer, az Európai Bizottság vezető szóvivője a testület keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy az EU nem függeszti fel a fejlesztési és humanitárius segélyeket Palesztinának.
Borrell a maszkáti sajtótájékoztatón hangsúlyozta továbbá, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát, de ezt mindig a nemzetközi humanitárius joggal összhangban kell megtennie.
- hívta fel a figyelmet.
A főképviselő felszólította a Hamászt a Gázai övezetben fogva tartott mintegy száz izraeli túsz szabadon bocsátására, és Izraelt arra, hogy tegye lehetővé a vízhez, élelmiszerhez és gyógyszerekhez való hozzáférést a régióban.
Az uniós tagállamok külügyminiszterei kedden délután Maszkátban sürgősségi tanácskozást tartanak az Izraelben kialakult helyzetről. Az egyeztetéshez csatlakozik Eli Cohen izraeli és Rijád al-Malki palesztin külügyminiszter is.
Harminc elrejtőzött embert szabadított ki egy izraeli kommandó hétfő este az Ejn Haslosa kibucban, az illetők a Hamász fegyveresei támadásának kezdete óta, vagyis három napon át voltak a rejtekhelyen - jelentette az izraeli média.
A hadsereg közlése szerint az eltűntek felkutatására megalakított parancsnokságot hétfő este értesítették az elrejtőzött csoport létezéséről. Menesztettek értük egy kommandót, amely meg is találta és biztonságos helyre vitte őket. Az ad hoc parancsnokságot közösen hozta létre a Sin Bet belbiztonsági szolgálat, a rendőrség, több minisztérium és a kibervédelmi szolgálat.
Kedd délután is voltak összecsapások az izraeli erők és Hamász-fegyveresek között a Gázai övezet északi részének szomszédságában, miután az iszlamista szervezet négy embere a Földközi tenger felől behatolt a tengerparti Zikim kibucba. Az izraeli hadsereg felszólította a még a kibucban tartózkodó civileket, hogy zárkózzanak be otthonukba, majd átfésülték a területet, és megölték a négy fegyverest - közölték hivatalosan.
A Hamász fegyveresei az övezetből kedd délután ismét rakétazáport zúdítottak Izrael déli és középső részére, Tel-Avivban ismét megszólaltak a légoltalmi szirénák.
Négyre emelkedett a Hamász iszlamista palesztin szervezet Izrael elleni támadásában meghalt francia állampolgárok száma, s feltehetően 13 franciát, köztük egy 12 éves kisfiút elraboltak - közölte kedden a francia külügyminisztérium.
- olvasható a külügyi közleményben.
Ezenkívül "nincs hír további 13 állampolgárunkról, akiknek a helyzetét nagyon aggasztónak tekintjük, s közülük egyeseket nagy valószínűséggel elraboltak" - tette hozzá a tárca, amely már hétfő este jelezte, hogy egy 12 éves kisfiú is található az eltűntnek nyilvánított francia állampolgárok között.
Izraeli hivatalos források szerint a Hamász mintegy 150 embert ejtett túszul izraeli területen.
A tel-avivi konzulátuson csaknem 62 ezer, a jeruzsálemin pedig 25 ezer Izraelben élő francia állampolgárt tartanak nyilván a külügyminisztérium szerint. Rajtuk kívül "számos francia tartózkodik jelenleg is az országban".
A francia diplomácia hétfőn újabb felhívást intézett "a jelenleg Izraelben tartózkodó francia állampolgárokhoz", amelyben arra kérte őket, hogy "tartsák tiszteletben a tel-avivi francia nagykövetség, a jeruzsálemi főkonzulátus és az izraeli hatóságok által kiadott, rendkívüli óvatosságra vonatkozó utasításokat".
Hétfő este több ezren vettek részt Párizsban és vidéki városokban az Izraelt és az izraelieket támogató nagygyűléseken.
A Hamász fegyveresei szombat óta mintegy 900 embert öltek meg Izraelben, a sebesültek száma meghaladja a 2600-at. A támadásra adott izraeli megtorlásban a Hamász által irányított Gázai övezetben helyi források szerint csaknem 700 palesztin vesztette életét, a sebesültek száma több, mint 3700.
A Hamász támadásában több külföldi, illetve kettős állampolgár is életét vesztette, köztük 18 thaiföldi, 10 nepáli, 11 amerikai, hét argentin, két ukrán, egy orosz, egy brit, egy kambodzsai és egy kanadai - írta az AFP francia hírügynökség.
Oroszország továbbra is szerepet fog játszani a palesztin-izraeli konfliktus rendezési módjainak keresésében - jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő kedden újságíróknak.
"A kapcsolattartást folytatjuk, és részt veszünk minden, sajnos kisszámú olyan formátumban, amely közös alapot keres a rendezéshez" - nyilatkozott a szóvivő.
"Szándékunkban áll további erőfeszítéseket tenni, és folytatni a szerepvállalást a rendezés keresésében" - tette hozzá.
Peszkov elmondta, hogy Oroszország egyebek között amiatt is folytatja a kapcsolattartást a palesztinokkal, mert a hírek szerint orosz állampolgárokat is túszul ejtettek.
A szóvivő "abszolút minden alapot nélkülözőnek" minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt az állítását, miszerint Oroszország háborút akar kirobbantani a Közel-Keleten. Egymástól "eltérő folyamatnak" nevezte az izraeli és az ukrajnai válságot. Megfogalmazása szerint a Közel-Keleten "egy régóta tartó konfliktus" zajlik, amelynek "mély gyökerei vannak, sok mély ellentmondással", és nem mindenki van már tisztában az árnyalatokkal a keletkezési okkal kapcsolatban.
Az Izraelnek nyújtott amerikai támogatás ügyében kijelentette, hogy "a Kremlnek nincs mondanivalója ezzel kapcsolatban".
"Fennáll az eszkaláció, a destabilizáció veszélye, és ebben a helyzetben Moszkva, egyebek között a külügyminisztériumon keresztül, nagyon intenzív és szoros kapcsolatokat tart fenn az összes érintett féllel" - jelentette ki Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes kedden újságíróknak.
Az orosz diplomáciai tárca egy másik helyettes vezetője, Szergej Versinyin a TASZSZ-nak nyilatkozva úgy vélekedett, az ENSZ, a világszervezet főtitkára és az ENSZ Biztonsági Tanácsának brazil soros elnöksége hasznos és aktív szerepet játszhatna a rendezés lehetőségének megtalálásában.
A palesztinai orosz képviselet közölte, hogy mintegy 400 kimenekítési kérelmet kapott, amelyek közül 280-at adtak be orosz állampolgárok, a többit Fehéroroszország, Ukrajna és Kazahsztán állampolgárai. A tájékoztatás szerint Gázából több orosz is bejelentette, hogy izraeli légicsapás semmisítette meg az otthonát.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője keddi Telegram-bejegyzésében az amerikai hírszerző szolgálatok súlyos kudarcának nevezte, hogy nem figyelmeztettek a Hamász támadásának lehetőségére.
– írta a szóvivő.
"Hogy lehet, hogy az Egyesült Államokban senki sem szólt egy szót sem legalább egy nappal azelőtt, hogy a jelenlegi közel-keleti eszkaláció elkezdődött volna? Egy újabb rejtély, és ez nagyobb, mint John F. Kennedy meggyilkolása" - fogalmazott Zaharova, kifogásolva, hogy a történtek miatt senki sem adta be a lemondását Washingtonban.
