2022. december 28., 19:02

Orosz-ukrán békecsúcs februárban?

Volodimir Zelenszkij a háború kitörése óta első, karácsony előtti washingtoni látogatása nem csak néhány Patriot-légvédelmi rendszer és újabb dollármilliárdok megszerzésével járt. Az ukrán elnök minden különösebb kommentár nélkül közölte az amerikai Kongresszus előtt, Joe Bidennel egy februárban esedékes "békecsúcs" terveit is megtárgyalták.

Fotó: TASR/AP

Az amerikai alsó- és felsőházi képviselők előtt Zelenszkij arról beszélt, "tízpontos béketervet" dolgoztak ki kollégáival. Ez tartalmazza mindazokat a feltételeket és biztonsági garanciákat, amelyekből Ukrajna nem hajlandó engedni egy esetleges, Zelenszkij szerint akár már februárban megtartható béketárgyalás során. Az ukrán elnök ezzel együtt nem sok konkrétummal szolgált a javaslat tartalmát illetően, vélhetően hellyel-közzel ugyanarról a csomagról van szó, amelyet a novemberi G20-as csúcson egyszer már bemutatott. Kijelentése, minden jel szerint, inkább a félidős választások után átalakulóban lévő Kongresszusnak szólt, azt reprezentálva, igenis van értelme az újabb közel kétmilliárdos amerikai segélycsomagnak, Kijevnek sem érdeke a végtelenségig húzni a háborút.

A "nemzetközi jog, az ENSZ-alapokmánya és az igazság" talaján állva kell, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború - jelentette ki Zelenszkij a G20-csúcson megtartott videós beszédében, melyben az ukrán elnök egyértelműen kijelentette, csak Oroszország végletes és végleges legyengítését tartja elfogadhatónak. „Nem fogjuk hagyni, hogy Oroszország kivárjon, új erőre kapjon, majd belekezdjen a terror és a globális destabilizáció újabb sorozatába. Biztos vagyok benne, hogy most szükséges és lehetséges véget vetni a pusztító orosz háborúnak" – mondta akkor. Az egyebek mellett energia- és élelmiszerbiztonsági garanciákat, teljes fogolycserét és nukleáris fegyverkezési garanciákat tartalmazó csomag része lenne például az is, hogy az orosz csapatokat vonják vissza az 1991-ben rögzített orosz-ukrán határok mögé. Ezzel Oroszország sem a Krímet, sem az időközben Oroszországba integrált két donbászi megyét nem tarthatná meg.

Az elnök kongresszusi felszólalása után külügyminisztere, Dmitro Kuleba árult el néhány konkrétumot a "békecsúcsról". Kuleba legutóbb arról beszélt, az ukrán fél legszívesebben az ENSZ központjában (hogy hol, melyikben, azt nem konkretizálták) találkozna az orosz delegációval, február utolsó napjaiban, a tárgyalásokat pedig a világszervezet főtitkára António Guterres mediálhatná. Időközben Guterres jelezte is, kész vállalni a megbízást.

Mielőtt megsüvegelnénk az ukrán fél kompromisszumkészségét és realitásérzéket, érdemes megjegyeznünk, hogy Kuleba támasztott néhány olyan feltételt, amelyet az oroszok aligha teljesítenek majd.

Közölte ugyanis, hogy az ukránok csak abban az esetben hajlandók direkt tárgyalásokat folytatni, ha felelősségre vonják az orosz háborús bűnök elkövetőit. Látva, hogy a konkrét feltételekig még tulajdonképpen el sem jutottunk, de már egy de facto teljesíthetetlen feltételt szabtak az ukránok, aligha érdemes rá mérget venni, hogy a májusi kudarc után folytatódhatnak az egyeztetések.

Putyin: Milyen béketerv?

A Kreml bő egy hét csúszással, csak december 28-án reagált hivatalosan a Zelenszkij-beszédre. Dimitrij Peszkov, Putyin sajtófőnöke közölte az orosz médiával, nincs és nem is létezhet olyan ukrán békejavaslat, amelyről Oroszország akár csak egyeztetni is hajlandó lenne anélkül, hogy az ne ismerné el az "Orosz Föderáció területi gyarapodását" és a négy új régió csatlakozását.

Putyin még szeptemberben, az egyoldalúan megtartott népszavazások után jelentette ki, Oroszország "négy új régióval" gyarapodott. A donbászi Luhanszk és Donyeck mellett Herszon és Zaporizzsja is a Föderáció részévé vált - mondta akkor. Az, hogy most Peszkov is négy régióról beszél, különösen érdekes, hiszen időközben az ukrán hadsereg az orosz kivonulást követően visszafoglalta a Dnyeper északi (nyugati) oldalát Herszonnál.

Az egyik oldalon tehát az 1991-es, a másik oldalon a 2022 szeptemberi határok állnak. Az álláspontok, legalábbis a retorika szintjén, egyelőre túl távol vannak egymástól, hogy különösebb esély kínálkozzon a tárgyalásos rendezésre. Más kérdés, hogy a háború első tele csak most kezdődött, nagyon sok múlhat majd azon, az ukrán hátország mennyire bírja a szenvedést.