Örményország nehéz helyzetbe hozta Moszkvát
Továbbra is feszült a helyzet Örményország és Azerbajdzsán között: a tavaly ősszel megújuló hegyi-karabahi konfliktus másfél hónap alatt több mint hétezer halottat eredményezett, és végül Baku győzelmével zárult.
Az örmény határokhoz került azeri haderő azóta kóstolgatja a szomszédját – múlt szerdán például több kilométeren benyomultak az ország területére, mire Nikol Pasinján örmény kormányfő Moszkvától kért katonai segítséget.
Az újabb feszültségek mögött a két ország között megoldatlan határkérdések húzódnak. A hegyi-karabahi konfliktus 1987-es kirobbanása még a Szovjetunió kötelékében találta az ellenfeleket, azonban mire Hegyi-Karabah és a mellette fekvő azeri területek örmény megszállás alá kerültek 1994-ben, Örményország és Azerbajdzsán is immár független, szuverén állam volt. Hegyi-Karabah helyzete így évtizedekre ellehetetlenítette a felek közötti kapcsolatokat, és ezért nem került sor a határok megfelelő demarkációjára sem.
Amikor tavaly szeptember 27-én az azeri csapatok offenzívába kezdtek a de jure Azerbajdzsánhoz tartozó, de 26 éve örmény irányítás alatt álló Hegyi-Karabahi régióban, a hadművelet másfél hónap alatt sikerrel zárult. November 10-én Örményország kapitulációra kényszerült, a régió pedig orosz békefenntartók ellenőrzése alá került. A hivatalos adatok szerint a 44 napos konfliktus 2895 azeri és 4005 örmény katona halálával zárult, ehhez jöttek hozzá a civil áldozatok.
Az örmény kérés egészen új helyzetet teremthet, és nehéz helyzetbe hozza Moszkvát. Örményország számára Oroszország számít az egyik legfontosabb szövetségesnek, amit jól példázza, hogy az Európai Unióval folytatott tárgyalásokat félretéve végül beléptek az orosz vezetéssel működő Eurázsiai Gazdasági Unióba, és tagjai a már említett katonai szövetségnek, a KBSZSZ-nek is. Az őszi fegyveres összecsapások során azonban nem kértek katonai segítséget a szövetségestől, aminek egyszerű oka van:
a közöttük lévő egyezmények szerint ugyanis Moszkva és a KBSZSZ csak akkor segíthet, ha közvetlenül az örmény területeket fenyegeti veszély, Hegyi-Karabah pedig de jure nem tartozott Örményországhoz.
Most azonban egészen más helyzet állt elő: az azeri csapatok örményországi jelenlétét nem lehet letagadni, Moszkvának muszáj lesz reagálnia. A Kremlnek fájhat is a feje miatta: egy újabb katonai konfliktusban való részvétel nem hiányzik az orosz vezetésnek, ráadásul évek óta próbálják megőrizni a jó viszonyt az egyre inkább Törökország felé húzó Azerbajdzsánnal is. Ugyanakkor, ha nem reagálnak Jereván segítségkérésére, azzal nemcsak az oroszellenes hangok erősödését kockáztatják a júniusi örmény választások előestéjén, de alááshatják az egész szövetségi rendszerükbe vetett bizalmat is.
