Omán szerint nem terveznek díjat szedni a Hormuzi-szorosban
A Hormuzi-szorosra vonatkozó jövőbeli szabályozások nem tartalmaznak áthaladási díjakkal kapcsolatos rendelkezéseket - közölte csütörtökön az Egyesült Államok és Irán között korábban közvetítő Omán külügyminisztere, Badr al-Buszaidi.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy
az Egyesült Államok és Irán között létrejött keretmegállapodás célja a hajózás szabadságának és biztonságának szavatolása a tengerszorosban,
amelyen az iráni konfliktus alatt gyakorlatilag leállt a forgalom. Az Egyesült Államok és Omán is jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a hajók áthaladásáért fizetendő díjak szedését.
Az Iszlám Köztársaság ugyanakkor új szabályokat helyezett kilátásba a jövőre nézve.
A nemrég létrehozott, úgynevezett Perzsa-öböl Tengerszoros Hatósága a napokban közölte, hogy 60 napig nem fognak díjakat szedni a biztonsági, környezetvédelmi és biztosítási szolgáltatásokért, ami arra utalhat, hogy Teherán az iráni konfliktus végső lezárását szolgáló megállapodás megkötésére megszabott határidő lejártával törekedni fog ilyen bevételekre.
A Windward tengerészeti hírszerzéssel foglalkozó amerikai vállalat legfrissebb elemzése szerint a kereskedelmi hajóforgalom kezd közeledni „a normális működéshez”. Kína az olajszállító hajók fő célállomása. A tartályhajókkal ellentétben az ömlesztett árut szállító teherhajók forgalma már elérte a háború előtti szintet - írta elemzésében az AXSMarine nevű tengeri szoftverfejlesztő cég. Az ilyen teherhajókkal például gabonát vagy műtrágyát szállítanak.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter az Iránnal folytatandó tárgyalásokról hangsúlyozta, hogy Washington ugyan megállapodásra törekszik, de nem „bármilyen áron”. Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) miniszteri találkozója után Manamában az amerikai diplomácia vezetője elmondta, hogy
a Hormuzi-szoros nemzetközi területnek számít, és egyetlen államhoz sem tartozik.
Ha elfogadnánk, hogy az államok díjakat szedjenek a nemzetközi vizek használatáért pusztán azért, mert azok a területük közelében találhatók, akkor egy ilyen igény világszerte elterjedhetne - hangsúlyozta Rubio, hozzátéve, hogy
egyetlen országnak sincs joga pénzt követelni a nemzetközi vizek használatáért.
Egy ilyen követelés sosem lehet egy elfogadható megállapodás része - húzta alá.
