Oliver Stone és a világ: interjút adott az RT-nek a sokat kritizált rendezőzseni
A jobboldalisággal nehezen vádolható, ugyanakkor vitán felül zseniális rendező, Oliver Stone terjedelmes interjút adott az RT hírportál spanyol leágazásának. Bár a teljes interjú még nem érhető el angolul, egy rövid összefoglaló és a Google fordítója segítségével igyekszünk szemezgetni belőle.
Oliver Stone egyike a legismertebb hollywood-i rendezőknek. Bár lassan öt éve nem rukkolt elő nagy költségvetésű filmmel (2016-ban a Snowden a pénztáraknál is elhasalt, és a színészi játékot leszámítva a kritikusok sem dicsérték agyon) díjak és elismerések tekintetében máig az álomgyár egyik meghatározó figurája. Filmjeinek 42 Oscar-jelölése van, ő maga három szobrocskát vihetett haza olyan kultfilmekért, mint a Szakasz, a Született július 4-én (rendezőként), illetve az Éjféli expressz (íróként). Az amerikai filmes mindig is megosztó figurája volt a filmiparnak, bár teljesítményét elismerték, erősen baloldali, antiglobalista, rendszerellenes nézetei miatt rengeteget kritizálták. Háborúellenes filmjeit, mint a fent említett Szakasz vagy a Született július 4-én, a maguk idejében jól fogadta a közönség és a hollywood-i elit is, ám Stone nem érezte az idők szelének fordulását, akkor is kitartott véleménye mellett, amikor már nem volt ildomos.
A spanyol RT-nek adott interjúban elmondta, 2001. szeptember 11-e után valami nagyon megváltozott Hollywoodban.
A producerek egész egyszerűen anyagilag ellehetetlenítették a nagy költségvetésű, Amerikát, a CIA-t vagy a háborút kritizáló filmek elkészültét. Elmondta, ha ilyen témában akart forgatni, sorra záródtak be előtte a kapuk. A cenzúra nem csak a filmipart érinti, jelentette ki, majd hozzátette, feleslegesen olvassa az amerikai sajtót, mindben ugyanazt találja csak. A rendező például fájlalja, hogy nehezen lehet más narratívákhoz hozzájutni:
Szerinte a második világháború után nem sokkal megalakult CIA tulajdonképpen rájött, mennyire megéri ügynökeit a média különböző felületeibe ültetni. Megszállták a nyomtatott sajtót, a tévét, a filmipart. Stone nem is nagyon lát kiutat a helyzetből, igen pesszimistán (és talán egy kicsit túlzóan) úgy nyilatkozott, tulajdonképpen demokraták és republikánusok mind egy követ fújnak, ugyanazon kottából játsszanak, ha a háborúról van szó.
Trump kapcsán elmondta, habár az elnök tett néhány igazán szörnyű dolgot, Stone például a párizsi klímaegyezmény és az iráni atomalku felrúgását emelte ki, de legalább megkérdezte, miért kellene az Államoknak az oroszokkal harcolnia. Stone szerint ez annyira megijesztette a mainstream médiát, hogy megválasztása első napjától támadják ezért.
A rendező azt állítja, a politika a lehetőségek művészetéből a pénzgyűjtés művészetévé vált.
Dollármilliókba kerül, hogy valaki beszálljon a politikába és komolyan is vegyék, mondta, egy ember szavazata egész egyszerűen már túl kevés ahhoz, hogy bármi változást jelentsen.
Az interjú végén Stone Reagen elnök az óta klasszikussá vált, 1983-ban elhangzott, a Szovjetúniót a "gonosz birodalmaként" aposztrofáló beszédét idézte fel. Mint mondta, ez a birodalom mára nem Oroszország, hanem az Egyesült Államok, a birodalmak pedig előbb-utóbb elbuknak – emlékeztetett a rendező.
