2026. március 24., 19:59

Olaszországban megbukott az igazságügyi reformjavaslat a népszavazáson

A Dél-Olaszországban voksolók és a fiatalok határozták meg az igazságügyi reformról tartott népszavazás eredményét , amelyen a választók többsége nemmel szavazott - hangzott el a külföldi újságíróknak tartott szakértői sajtótájékoztatón kedden, amelyen nem zárták ki az esetleges kormányátalakítást és az előrehozott választásokat sem.

Fotó: TASR/AP

Elisabetta Mannoni társadalomkutató emlékeztetett, hogy a referendumon a szavazásra jogosultak közel 59 százaléka vett részt. Az arány majdnem 4 százalékponttal volt alacsonyabb a 2022-es parlamenti választásokon mért részvételhez képest, valamint 10 százalékponttal maradt el a 2024-es európai parlamenti választások olaszországi adatától.

Rómától északra a részvételi kedv átlagban 65 százalékos volt, a fővárostól délre fekvő tartományokban kevesebb mint 51 százalékos. A vasárnap és hétfőn tartott népszavazáson az olaszoknak a Giorgia Meloni vezette jobbközép kormány által javasolt igazságügyi reformcsomagról kellett szavazniuk. A voksolók több mint 53 százaléka nemet mondott.

A felmérések szerint magasnak, több mint 68 százalék fölöttinek bizonyult a reformot elutasítók aránya a 30 év alatti választói korosztályban. Az északi Lombardiában, Venetóban és Friuli Venezia Giuliában a választók több mint 62 százaléka igent mondott. A déli nagyvárosokban, Nápolyban, Palermóban és Bariban a Hajrá, Olaszország! és a Liga kormánypárt szavazóinak fele a reform ellen voksolt. Dél-Olaszországban a jobboldal szavazói vagy nem mentek el szavazni, vagy nemet mondtak a reformra - jelentette ki Lorenzo De Sio, a Cise választási kutatóközpont igazgatója. Úgy vélte, erre az a magyarázat, hogy a Meloni-kormány eltörölte a korábbi alapjövedelmet, amelyben főleg a hátrányos helyzetű déli régiók lakosai részesültek.

Ami a népszavazás esetleges következményeit illeti, Nicola Lupo, aki 2023-ig a római kormány jogi tanácsadójaként dolgozott, azt mondta, hogy a kormány javaslatának elutasítása módosíthatja a jobboldali koalíció erőviszonyait. Nem zárta ki a reformot kezdeményező Carlo Nordio igazságügyi miniszter lemondását és az esetleges kormányátalakítást sem. Lupo rámutatott, hogy a referendum egy évvel előzte meg a 2027-ben esedékes parlamenti választásokat.

Giorgia Meloni, aki a felmérésekben továbbra is a legnagyobb támogatottságot élvező Olasz Testvérek pártját vezeti, ezen a ponton mérlegelni fogja, hogy megéri-e neki a kormányzás folytatása, vagy kiteszi magát annak, hogy a nemzetközi háborús helyzet és az azt kísérő gazdasági válság felőrölje miniszterelnöksége utolsó évét"

- jelentette ki Lupo. Megjegyezte, hogy a jelenlegi háborús helyzetben Olaszország nem engedheti meg magának az előrehozott választásokat, amelyek nem kedveznének a megosztott baloldalnak sem.

Hozzátette, Giorgia Meloninak is az az érdeke, hogy átvigye a parlamenten a választási törvény reformját, ami a következő választásokon "kényelmes többséget" biztosíthat neki. A római kormánypalota bejelentése szerint Giorgia Melonit a következő órákban Sergio Mattarella államfő fogadja, amiként ez szokás a referendum eredményei után.

Megosztás

Címkék