Nyugati össztűz zúdul Katarra a világbajnokság előtt
A katari labdarúgó-világbajnokságtól való távolmaradásra ösztönzi a dán újságírókat a Dansk Journalistforbund nevű újságíró-szövetség – közölte csütörtökön az AP hírügynökség.
– nyilatkozta Allan Boye Thulstrup, a szakszervezet alelnöke. Figyelmeztetését azt követően fogalmazta meg, hogy vasárnap két norvég újságírót vettek őrizetbe a katari hatóságok. Az újságírók a jövő évi labdarúgó-világbajnokságra felhúzott stadionokon és infrastrukturális beruházásokon dolgozó, nagyrészt bevándorló munkások életkörülményeit próbálták dokumentálni. Az eset nagy felháborodást váltott ki Norvégiában, a miniszterelnök szerdán elfogadhatatlannak minősítette a tudósítókkal szembeni eljárást és a Katarban állomásozó nagykövetet is hazahívták. Az újságírókat harminc óra elteltével szabadon engedték, azonban felvételeiket megsemmisítették.
Őrizetbe vételük – mint ahogy Halvor Ekeland, az egyik tudósító beszámolójából kiderült – nem volt indokolatlan, ugyanis engedély nélkül forgattak magánterületeken.
Katar még 2010-ben nyerte el a 2022-es világbajnokság megrendezésének jogát, olyan országokat maga mögé utasítva, mint az Egyesült Államok, Ausztrália és Japán. Emiatt már ekkor gyanúsan tekintettek a közel-keleti államra, ahol akkor még egyáltalán nem voltak egy ekkora sportesemény lebonyolításához szükséges infrastrukturális feltételek. Az ezt követő bő tíz évben aztán vizsgálatok tucatjait folytatták a Perzsa-öböl menti állam ellen, melyek sokszor korrupciós, megvesztegetési vádakat próbáltak bebizonyítani, azonban leggyakrabban a beruházásokon dolgozó munkások munka- és életkörülményeit vették górcső alá.
A különböző jogvédő szervezetek és Katar hivatalos statisztikái alapján az elmúlt tíz évben körülbelül 6500 külföldi dolgozó hunyt el az országban, többségük Indiából, Bangladesből, Pakisztánból vagy Nepálból érkezett.
Szakértők pedig arra hívják fel a figyelmet: nem érdemes nyugat-európai körülményekkel összehasonlítani a a közel-keleti autokrata berendezkedésű országokat, ahol az emberi jogok teljesen más értelmet kapnak, mint például Európában. Ehhez képest a katari munkavállalók helyzete olyan fejlődésen ment keresztül – pontosan a világbajnokságnak köszönhetően –, ami példátlan a térségben. Folyamatosan javulnak az élet- és munkakörülményeik, új minimálbér-törvényt vezettek be, eltörölték azokat a szabályozásokat, amelyek a dolgozókat munkahelyükhöz kötötték.
A katari állásfoglalások azonban nem hatották meg a nyugati-európai országokat. Dánia labdarúgó válogatottja például nemrég bejelentette, hogy a világbajnokság ideje alatt „emberi jogokkal kapcsolatos üzenetekkel” ellátott edzőmezeket fognak viselni. Ez részben a munkások kizsákmányolása, részben pedig a homoszexuálisok elnyomása elleni kiállásként fogható fel, utóbbival kapcsolatban Lewis Hamilton is felszólalt a katari Forma–1-es futam után. Hasonló üzenetet tartalmazó, az emberi jogok tiszteletben tartását sürgető edzőmezeket viseltek korábban a német, a holland és a norvég labdarúgók. A nagy sajtóvisszhang következtében al-Hater megnyugtatott mindenkit:
– nyilatkozta egy interjúban.