Nyomul a gyógyszerlobbi: március óta több mint 110 találkozó volt lobbisták és az EB biztosai között
A Növekedés.hu tette közzé, hogy elképesztő küzdelem zajlik a színfalak mögött Brüsszelben a koronavírus elleni vakcinák szabadalmi jogai ügyében. A gyógyszergyárak lobbistái március eleje óta 117 alkalommal találkoztak az Európa Bizottság tagjaival. Mindez a Corporate Europe Observatory összefoglalójából derül ki, amely a nagyvállalatok európai lobbitevékenységét figyeli.
A koronavírus elleni vakcinák szabadalmi jogairól szóló vitában nagy erőkkel lobbiznak a gyógyszergyárak a brüsszeli biztosoknál, főleg miután az USA bejelentette: a válsághelyzet miatt felfüggesztenék a szabadalmak védettségétől.
Az Unió álláspontját egyrészt meghatározza, hogy rengeteg adófizetői pénzt áldoztak a vakcinák kifejlesztésére, másrészt még nem érkezett elegendő oltóanyag a gyárakból, de tény, hogy nagyon erős a gyógyszergyárak lobbitevékenysége.
A legnagyobb vállalatok európai lobbitevékenységét évek óta megfigyelő Corporate Europe Observatory összesítése szerint az Európai Bizottság tagjait keresték fel a gyárak és szervezetek lobbistái. Március elseje óta hivatalosan is legalább 117 alkalommal találkoztak az Európai Bizottság több tagjával többek között részben azért is, hogy a liberalizáció ellen érveljenek.
Egészen pontosan a vakcinagyárak közvetlenül 44 alkalommal lobbiztak a biztosoknál, a gyógyszeripari egyéb érdekképviseletek pedig 117 találkozót regisztráltak.
A találkoztak több uniós biztossal és Ursula von der Leyennel is. A biztosok névsorában szerepel Stella Kyriakides egészségügyi biztos, Valdis Dombrivskis kereskedelemért felelős biztos, a nemzetközi partnerségért felelős Jutta Urpilainen, valamint a belső piacért felelős Thierry Breton.
A jelentés Dombrovskis esetében megemlíti a lobbisták tevékenységének "eltüntetését", legalábbis a naptárában egyetlen olyan találkozó sem szerepelt, ami gyógyszergyárakat érintene, holott ezekre a megbeszélésekre sor került.
Az Európai Gyógyszergyárak és Szervezetek Szövetségének (EFPIA) adatai szerint 2020-ban 5,5 millió eurót költöttek lobbisták tevékenységére, kifejezetten a brüsszeli nyomásgyakorlás céljából.
A vakcinák szabadalmának liberalizációját eredetileg India és Dél-Afrika kezdeményezte, de mellette szólalt fel nemrég Ferenc pápa is, mint mondta, a piaci törvények nem írhatják felül az emberség és szeretet törvényeit.
A liberalizáció mellett érvelt az Orvosok Határok Nélkül szervezete is, amely azt emelte ki, hogy a vakcinák 85 százaléka eddig gazdag országokban kerültek felhasználásra, és a szegény államok oltását segítő COVAX program lassan halad: 54 afrikai ország közül csak négyben sikerült egy százaléknál magasabb átoltottságot elérni.
A jelentés arra is kitér, hogy
a gyógyszergyárak jelentős összegeket kaptak az adófizetők pénzéből a vakcinák kifejlesztésére, az EU-ban mintegy másfél milliárd eurót, de az AstraZeneca oltóanyag kifejlesztésének zömét az Egyesült Államok támogatta - szintén közpénzből.
A németek szerint a szabadalom megosztása nem megoldás
Az már biztos, hogy nem támogatja az amerikaiak megengedő álláspontját a vakcinák szabadalmi jogának kérdésében Németország, legalábbis erről beszélt nemrég Angela Merkel kancellár.
- mondta. A német álláspont szerint Joe Biden amerikai elnök meglátásával ellentétben nem a szabadalmi oltalom a döntő tényező az oltási kampány sikerességében, hanem az oltóanyag-gyártás.
A német álláspont szerint legkorábban 2022 végére készülhetne fel egy külső, az oltóanyag előállításának technológiáját nem ismerő cég a gyártás beindítására.
Mindenesetre a gyárak beindítása valóban időigényes, kifejezetten bonyolult gyártási és logisztikai feladatról van szó, a szabadalmakról pedig végső soron a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) fogja meghozni a döntést, ami szintén sokáig elhúzódhat.
