Nyeregben az oroszok
Visszatér a lovasság a harcmezőre? Az orosz sajtóban nemrégiben felvételek jelentek meg arról, hogy a katonák új támadó hadműveletet gyakorolnak. Lóhátról.
– írta egykor Petőfi Sándor a János vitézben. Nos, úgy látszik, az oroszok is azt gondolják, ők is lóra termettek. Erről elődeink az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején is meggyőződhettek. A ló szerepének a hadviselésben ha nem is könyvtárnyi, de mondjuk olvasóteremnyi szakirodalma van. A lovak kéretlen hadi karrierje az ókortól a második világháborúig terjed. Ez volt az az utolsó nagy fegyveres konfliktus, ahol még szervezett lovas egységek is mozogtak a harcmezőn, később aztán, Európában legalábbis, a hadseregek világháborút követő újraszervezése során a lovasságot nem újították meg, a megmaradt egységeket pedig felszámolták.
Kisebb, helyi konfliktusok során persze még ennél jóval később is voltak lovak hadrendben, de jelentőségük egyre csökkent. Na de most!
Az orosz hadsereg azt tervezi, hogy hivatalossá teszi a lovak alkalmazását az ukrajnai csatatéren, írja sajtóforrásokra hivatkozva az Oroszországban már blokkolt Meduza oknyomozó portál.
A Kommerszant újság szerint az orosz hadsereg megpróbálja feléleszteni a teljes értékű lovassági egységeket.
Korábban már beszámoltak olyan szórványos esetekről, amikor orosz katonák lovakat és szamarakat használtak ellátmány szállítására a frontvonalakon, például ebben a cikkben, idén márciusban. Ezt azonban harctéri improvizációnak tulajdonították. Az újság szerint Oroszország kísérletezése a teljes értékű lovassági egységekkel „sok szempontból szimbolikus”, „mivel tükrözi azt a patthelyzetet, amelybe a modern technológia jutott egy elektronikusan túlterhelt fronton”.
Az orosz lovas katonák azonban nem huszárok vagy ulánusok, hanem kvázi dragonyosok lesznek. „A dragonyosok eredetileg gyalogoskatonák voltak, akik a csatában lóháton közlekedtek, de ha harcra került a sor, leszálltak, és gyalogszerrel hadakoztak. Egész Európában elterjedt volt ez a harcmodor a 17. és 18. században. Eleinte nem lovasságként tartották őket számon, de a 18. században fokozatosan bekerültek ebbe a kategóriába, ekkortól közepes lovasságnak számítottak” – írja a Wikipédia. Ők tehát a lovat csak közlekedési eszköz gyanánt használták.
Az RT által idézett parancsnok szerint:
A katonai járművekkel ellentétben a lovak rendkívül fürgék a terepen, és sokkal kisebb valószínűséggel aktiválják a mágneses aknákat. Persze, a nem mágneses aknákat a ló súlya is működésbe hozza.
Ezenkívül a lovak kiképzést és etetést igényelnek, és sokkal kisebb a teherbírásuk, mint a járműveknek. Mint ilyen, az újság feltételezi, hogy az orosz hadsereg valószínűleg nem fog nagymértékben lovakat bevetni a csatákban.
– hangsúlyozza a Kommersant.
Orosz katonákat korábban már dokumentáltak alternatív közlekedési eszközök használatáról a frontvonalon, beleértve a terepjárókat, motorkerékpárokat, elektromos rollereket és akár elektromos egykerekűeket is.
