Németországnak kétszer annyi katonára van szüksége, különben nem tudja elriasztani az ellenséget – figyelmeztet a hadsereg
A német hadsereg a következő évtizedben jelentősen meg akarja erősíteni sorait. A Politico szerver által megszerzett bizalmas memorandum szerint Alfons Mais altábornagy, a szárazföldi erők parancsnoka arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi katonai létszám nem felel meg az új szövetségi céloknak, és hogy jelentős létszámnövelés nélkül a Bundeswehr nem lesz elég hiteles ahhoz, hogy elrettentse ellenfeleit, vagy hogy szövetségesei oldalán magas intenzitású konfliktusokat vívjon.
A dokumentum, amelyet a szerver szerint szeptemberben küldtek el a védelmi minisztériumnak és a Bundeswehr főfelügyelőjének, a katonák számának csaknem megduplázásával számol 2029-ig, és további növekedéssel 2035-ig. A évtized végére az aktív állomány létszáma a jelenlegi 62 ezerről 90 ezerre, a tartalékos katonák létszáma pedig 37 ezerről 64 ezerre nőhet. 2035-ig és azután a hadsereg további 45 ezer aktív és 15 ezer tartalékos állományra számít.
A tervezett erősítés közvetlenül kapcsolódik a NATO új céljaihoz, amelyeket idén júniusban hagytak jóvá a hágai csúcstalálkozón. Itt a szövetség tagállamai megállapodtak abban, hogy 2035-ig a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékára emelik a védelmi kiadásokat. A kiadásokat 3,5 százalékban a GDP-re kell fordítani „kemény védelemre”, 1,5 százalékban pedig egyéb kiadásokra, például infrastruktúrára. Németországhoz hasonlóan Lengyelország is bővíti fegyveres erőit.
A Bundeswehr bővítése azonban bonyolult politikai és gyakorlati akadályokba ütközik, írja a szerver. Friedrich Merz kancellár ugyan megígérte, hogy a Bundeswehrből „Európa legerősebb hagyományos hadseregét” építi fel, de a valóságban a hadsereg hosszú távon küzd a toborzással. Annak ellenére, hogy a védelmi költségvetés rekordmagasságokat ér el, az új toborzottak közel egynegyede az első hat hónapban elhagyja a szolgálatot. A kormány ezért olyan törvényt készít elő, amely minden 18 éves férfit kötelezne a katonai szolgálatra való regisztrációra. Maga a hadseregbe való belépés továbbra is önkéntes maradna, de ha a kitűzött célokat nem sikerül elérni, Németország visszatérhet a kötelező szolgálathoz. A javaslatról a szövetségi parlament december közepéig szavazhat. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a hadsereg jelenlegi struktúrája elérte a határát.
A Bundeswehr például éppen most állítja össze új állandó dandárját Litvániában, ahol 4000 katonát állomásoztatnak majd. A személyzet és az infrastruktúra hiánya azonban jelentősen bonyolítja az egész projektet.
