Németországi valóság: leépülő ipar, eladósodó állam
Németországban csak az iparban és csak az idei év folyamán 170 ezer munkahely szűnt meg, miközben a rekordmagasságokban szárnyaló államadósság ütemesen növekszik – számolt be a német ipari és kereskedelmi kamara (DIHK) aktuális adataira hivatkozva több hírforrás, köztük a report24.news német hírportál is.
Európa legnagyobb gazdaságának, amely a Bloomberg ügynökség adatai szerint már 2017 óta küzd teljesítményének fokozatos csökkenésével, mindig is az ipar volt a legerősebb pillére és az utóbbi években éppen ez a szegmens kapja a legnagyobb pofonokat, főként az uniós regulációnak és „zöld” politikának köszönhetően, de ugyanilyen jelentős mértékben az országra ráerőltetett energiapolitikai paradigmaváltásból – vagyis a megfizethető árú energiahordozókról történt – leválásból következően is. A következmények pedig már az elmúlt években elkezdtek begyűrűzni, először a hazai és külföldi befektetések csökkenésével, majd elmaradásával, később pedig már nagymúltú német cégek elvándorlásával is. A jelenlegi fázis, a munkahelymegszűnések felpörgésének szakasza, társadalmilag a legfájdalmasabb és viszonylag gyorsan és látható következményekkel jár, valamint szakértői vélemények szerint a technológiai váltások felgyorsulása miatt olyan tünet, amelyet a legnehezebb visszájára fordítani.
Hozzátette: mindeközben a gyártókapacitásokba történt befektetések szintje a 2015-ös év szintjére esett vissza, ami annyit jelent, hogy az ország befektetések szintjén egy évtizedet vesztett.
A másik nagy német ágazati érdekvédelmi szervezet a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke, Peter Leibinger még borúlátóbban fogalmazott, azt mondta: személy szerint úgy véli Németország, mint kereskedelmi lokalitás zuhanórepülésben van.
Az iparban, de a gazdaság más ágazataiban is tapasztalható problémák mellett Németországnak egy másik komoly kihívással is szembe kell néznie, ez pedig a rekordmagasságba kúszó adósság, amely egyenes következménye annak, hogy az állam bevételcsökkenése kéz a kézben jár a közkiadások növekedésével, amit viszont jelentős mértékben ösztönöznek olyan faktorok, mint a bevándoroltatással járó szociális, egészségügyi és más kiadások emelkedése, a Green Deal politika, az Ukrajnának juttatott támogatások, az energiaárak, valamint a fegyverkezési kiadások emelkedése. Mindezek együtt hatásai már most elegendőnek mutatkoznak ahhoz, hogy az egykoron példaként emlegetett német költségvetési fegyelemről és alacsony államadósságról alkotott kép végleges változásokon essen át.
A mintegy felerészt külföldi hitelezők kezében lévő német államadósság 3 billió alatti abszolút összege és GDP arányos szintje egyes vélemények szerint nem jelenthet problémát, figyelmeztető jelzésként viszont nem elhanyagolható. Figyelmeztetésként például arra, hogy a lejtőn elindulva könnyedén el lehet jutni egy olyan szintre, mint az Amerikai Egyesült Államok, amelynek államadóssága már meghaladta a 38,5 billió dollárt.
