Németországban fokozódik a nyomás az AfD betiltására irányuló eljárások megindítására
A szász-anhalti tartományi választások után az Alternatíva Németországért (AfD) esetleges betiltásáról szóló vita ismét a német politika fontos témája lett.
Az AfD a szavazatok közel 44 százalékát szerezte meg és a domináns politikai erővé vált. Az SPD politikusainak egy része most azt állítja, hogy pontosan a párt erős pozíciója az oka annak, hogy az állam elkezdje használni az alkotmány által biztosított eszközöket. Az SPD politikusai határozottan támogatják ezeket a lépéseket.
A bremeni tartományi parlament SPD-frakciójának vezetője, Mustafa Güngör követeli most a leghangosabban az eljárást. Szerinte a szociáldemokraták elveszítik hitelességüket, ha az AfD-t a demokratikus berendezkedéssel szemben ellenségesnek bélyegzik, ugyanakkor vonakodnak olyan eljárások megindításától, amelyek a betiltásához vezethetnének.
Végre cselekednünk kell”
– mondta a Table.Briefingsnek.
Güngör főként a kormányzati pozícióban lévő politikusokra irányította kritikáját.
Emberek, ha komolyan veszitek az eskütöket, cselekednetek kell”
– jelentette ki. Szerinte nem lehet egyrészt alkotmányellenes pártról beszélni, másrészt folyamatosan elhalasztani a jogi lépéseket.
Egy ilyen vita nem csak Brémában kezdődött. Azt a Szász-Anhalt tartományi SPD vezetője, Armin Willingmann már a választás estéjén újranyitotta. Elutasította azt az érvet, hogy az AfD kivételesen erős mandátuma megakadályozhatná az esetleges betiltást.
A választási eredmény mértéke nem játszhat szerepet”
– mondta.
A betiltás ellenőrzésének lehetőségét korábban más tartományok politikusai is támogatták, például Baden-Württemberg miniszterelnöke, Cem Özdemir a Zöldek közül, vagy Hendrik Wüst, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke a CDU-ból. Wüst azt javasolta, hogy a jogi lehetőségeket egy közös munkacsoport értékelje.
Ugyanakkor a kulisszák mögötti információk szerint az elmúlt hetekben Wüst forró jelölt volt Friedrich Merz helyére a kancellári székben. Wüst most egy munkacsoport létrehozását szorgalmazza, amely „megvizsgálja” az AfD tevékenységét, és mérlegeli a lehetséges jogi következményeket.
Lehet betiltás, de lehet valami más is”
– idézte őt a Die Welt. Az újság szerint egy munkacsoport létrehozása jelentené az első gyakorlati lépést az AfD esetleges betiltása felé vezető úton. Feladata az lenne, hogy összegyűjtse az összes olyan dokumentumot, amely arra utal, hogy a párt betiltására irányuló eljárás a Szövetségi Alkotmánybíróság előtt sikeres lehet. Amennyiben ez beigazolódna, Wüst, mint a tartomány miniszterelnöke, szeretné a Szövetségi Tanácsban megszavaztatni a kezdeményezésről szóló javaslatot.
Mindenesetre az AfD esetleges betiltása nem a kormány vagy a parlament politikai döntése lenne. Kizárólag a Szövetségi Alkotmánybíróság dönthet róla. A javaslatot a szövetségi kormány, a Szövetségi Gyűlés vagy a Szövetségi Tanács nyújthatja be. A parlament felsőházában a teljes 69 szavazatból legalább 35-re lenne szükség. A bíróságnak ezután a nyolctagú szenátus kétharmados többségével, azaz legalább hat szavazattal kellene jóváhagynia a betiltást.
Az egész eljárás nehézsége az egyik fő érve azoknak, akik vonakodnak az új kezdeményezéstől. Friedrich Merz kancellár elismerte, hogy a jogi helyzetet ismételten meg lehet vizsgálni.
Természetesen újra és újra ellenőrizhetjük”
– mondta. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a német törvények által a párt betiltásával kapcsolatban támasztott rendkívül magas mércére. Merz az AfD politikai meggyengítését és szavazóinak a középpártokhoz való visszatérését részesíti előnyben. Az AfD választási sikere után azonban a német média szerint jelezte a párttal szembeni lehetséges lépéseket. de részletesebben nem indokolta.
