Németország igencsak függ az áramimporttól. A szél és a nap nem képesek fedezni a fogyasztást
Németország egyre növekvő áramhiánnyal küzd. Októberben kevesebb energiát termelt, mint amennyit fogyasztott – a szélerőművek és naperőművek gyenge teljesítménye miatt –, és a különbséget importtal kellett pótolnia.
Friedrich Merz kancellár kormánya a helyzetet új gázerőművek építésével kívánja megoldani, amelyek segítenének stabilizálni a hálózatot szél és napfény nélküli időszakokban. A tervek azonban az Európai Unió és a koalíciós SPD ellenállásába ütköznek, amely a megújuló energiaforrásokra és az energia tárolására való gyorsabb átállást szorgalmazza.
Szakértők szerint az októberi hiányt több tényező kombinációja okozta: alacsony szélenergia- és napenergia-termelés, a szénüzemű erőművek visszafogása és a tartalékforrások elégtelen kapacitása.
– mondta Manuel Frondel, a RWI Leibniz Intézet közgazdásza. Andreas Löschel, a Bochumi Egyetem professzora szerint az áramimport ugyan egyelőre piaci alapon történik, de ez azt mutatja, hogy a hazai termelés már a téli szezonon kívül sem képes fedezni a keresletet.
A megoldás a szabályozható és stabil energiaforrások, azaz atomerőművek, gáz- vagy szénüzemű erőművek, illetve elegendő akkumulátoros tárolókapacitás kiépítése. Németország azonban mindegyik forrásból hiányt szenved, akár ökológiai okokból, akár az infrastruktúra kiépítésének elmaradása miatt.
A német akkumulátoros tárolók jelenleg csak 30 percnyi áramfogyasztást tudnának fedezni, figyelmeztetnek a szakértők. Ennek ellenére a kormány öt éven belül teljesen le akarja állítani a szénből történő áramtermelést, ami még tovább növeli az importfüggőséget.
– mondja Frondel. A német hálózati szabályozó hatóság, a Bundesnetzagentur figyelmeztet, hogy az országban akár 36 gigawatt teljesítmény hiányzik az úgynevezett szabályozható forrásokból, vagyis az igény szerint beindítható erőművekből. Katherina Reiche (CDU) gazdasági és energiaügyi miniszter ezért bemutatta azt a tervet, amely szerint 20 gigawatt teljesítményű gázerőműveket építenének, amelyek tartalékot jelentene a szél és nap hiánya idején. Ezek a tervek azonban az Európai Bizottság ellenállásába ütköznek, amely szerint a projekt tiltott állami támogatást jelenthet. Brüsszel eddig csak körülbelül 12 gigawattot engedélyezett, azaz a tervezett teljesítmény körülbelül felét. A Bizottság azzal érvel, hogy a gázerőművek elsősorban tartalékforrásként működnének, és üzemeltetésük gazdaságilag nem lenne fenntartható.
A tervet a koalíciós SPD is bírálja, amely a megújuló energiaforrások és az energia tárolásának gyorsabb fejlesztését részesíti előnyben.
– mondta Nina Scheer (SPD) képviselő. A CDU politikusai azonban arra figyelmeztetnek, hogy a szélre és a napra való kizárólagos támaszkodás veszélyeztetheti az egész ország energiaellátásának stabilitását.
– hangsúlyozza Andreas Lenz, a CDU energiaügyi szakértője. A Cseh Köztársaság éppen a Csehországban, de a cseh hálózatra kapcsolt szomszédos országokban is növekvő villamosenergia-fogyasztásra reagálva júniusban elfogadta a Lex Plyn néven ismert törvénymódosítást, amely jelentősen lerövidíti a gázturbinás erőművek építésének időtartamát.
– nyilatkozta Ivan Adamec, a gazdasági bizottság elnöke és az ODS képviselője.
