Németország célja, hogy Európa egységesebbé és erősebbé váljon
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország legfőbb prioritása, hogy Európa a korábbinál erősebben és egységesebben kerüljön ki a koronavírus okozta válságból - jelentette ki a német kancellár szerdán Brüsszelben.
Angela Merkel az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén bemutatta a német elnökség stratégiáját és fő céljait.
- fogalmazott.
Aláhúzta, hogy semmifajta világjárvány nem lehet ürügy a demokratikus jogok csorbítására, az emberi jogokat nagyon rövid ideig és nagyon indokolt esetben szabad csak korlátozni. Illetve leszögezte, hogy nem nevezhető demokráciának az a rendszer, ahol az ellenzéki hangok vagy a sokszínűség nem kívánatos.
- hangsúlyozta.
A járvány okozta kihívások kezelése akkor lehetséges, Európa akkor kerülhet ki erősebben a válságból, ha a tagországok összefognak, segítenek egymásnak. Egyedül egyetlen ország sem képes kilábalni a krízisből. A szolidaritás nemcsak gesztus, hanem hosszú távú befektetés. Gyűlölettel és ellenségeskedéssel nem lehet megküzdeni a vírussal - mondta.
Rámutatott, hogy a német uniós elnökség célkitűzései között szerepel az alapvető jogok védelme, a szolidaritás előmozdítása, a környezetvédelem, a digitalizáció felgyorsítása, valamint Európa szerepének megerősítése a világban.
Fontosnak nevezte, hogy Európa digitális téren minden más szereplőtől függetlenné váljon, s erősítse a védelmét a kibertámadásokkal szemben is.
Angela Merkel beszélt arról is, hogy a német elnökség előrelépést kívánna elérni Észak-Macedónia és adott esetben Albánia csatlakozási folyamatában is, illetve elő akarja mozdítani más nyugat-balkáni országok uniós integrációját is.
Kínával összefüggésben elmondta, az EU szoros politikai és kereskedelmi kapcsolatokat tart fent a távol-keleti országgal, ugyanakkor az emberi jogokat és a jogállamiságot érintően jelentős nézetkülönbségek vannak. Noha nem tartható meg ősszel az EU-Kína csúcstalálkozó, Berlin azért fontosnak tartja, hogy a párbeszéd folytatódjon Pekinggel.
Képviselői kérdésre válaszolva a kancellár leszögezte: a német elnökség kiáll a jogállamiságért, annak csorbulását szóvá teszi még akkor is, ha Orbán Viktorról van szó, és nézeteltérés van köztük azzal kapcsolatban, hogy mi történik Magyarországon. Ahogy az Európai Parlamentnek, úgy az Európai Unió Tanácsának is érdeke, hogy a közösségi pénzek oda kerüljenek, ahol azokra a legnagyobb szükség van - húzta alá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a járvány miatt a világ és benne Európa mélyebb krízisbe került, mint a 2008-as gazdasági világválság idején.
Szerinte a fellendülést csakis közös munkával lehet elindítani és fenntartani. Ehhez nyújtana segítséget az EU hétéves költségvetésére épülő, 750 milliárd eurós helyreállítási csomagra vonatkozó bizottsági javaslat.
Győri Enikő fideszes EP-képviselő felszólalásában kijelentette, a következő hat hónapban azokat a témákat kell előtérbe helyezni, amelyek összekötik a tagországokat és elősegítik az EU versenyképességét.
Arra szólított fel, hogy a német elnökség szálljon síkra egy méltányos és kiegyensúlyozott költségvetés elfogadása érdekében, megerősített kohéziós politikával, a jogállamiság terén pedig emelkedjen felül a prekoncepciókon, és tegyen azért, hogy az uniós szerződések mentén egyenlő mércével lehessen csak vizsgálódni.
Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom képviselője hangsúlyozta, a német elnökség tehetne azért, hogy az EU-s támogatások közvetlenül a civil szervezetekhez jussanak ahelyett, hogy "azt a kormányt támogatná, amely lábbal tiporja az EU értékeit". Kijelentette, hogy a cselekvés elmaradása aláásná EU stabilitását, és újabb szöget ütne a magyar demokrácia koporsójába.
