Elérhető-e egyáltalán a nyájimmunitás? Kötelezővé kell tenni az oltásokat?
A Magyar Nemzet cikkírója annak járt utána, hogyan viszonyulnak egyes országokban a kötelező beoltások kérdéséhez.
– mondta még április elején Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban arra a kérdésre, hogy Magyarországon kötelezővé tehetik-e a koronavírus elleni védőoltást.
A kérdés Európa többi országában is egyre nagyobb vitát gerjeszt, hiszen szakértők szerint a nyájimmunitás akkor érhető el, ha a lakosság legalább 70-80 százalékát beoltották. Márpedig a szkeptikusok viszonylag magas aránya miatt nem biztos, hogy ez sikerülni fog.
Olaszországban a napokban fogadta el a római szenátus után az alsóház is azt a törvényt, ami az egészségügyben dolgozóknak teszi kötelezővé a védőoltást. A vakcinát elutasítókat szankciókkal sújthatják: más munkakörbe, akár alacsonyabb beosztásba is helyezhetik őket. Az MTI jelentése szerint az olasz egészségügyi dolgozók több mint öt százaléka nem kapta még meg az oltóanyag első dózisát sem.
– hangsúlyozta Laura Palazzani bioetikus.
Hasonló okokra hivatkozva vetette fel még januárban a védőoltás kötelezővé tételét Markus Söder bajor miniszterelnök legalább azon orvosoknak és ápolóknak, akik az idősebbeket és a krónikus betegségben szenvedőket kezelik.
A javaslatot Heinz-Peter Meidinger, a Deutscher Lehrerverband érdekképviseleti szervezet vezetője vetette fel, ám Christine Lambrecht igazságügyi miniszter leszögezte: nem lesz kötelező a vakcina, remélhetőleg elég diák és tanár oltatja be magát ahhoz, hogy kialakuljon a védettség. A berlini kormány abban is bízik, hogy a május elején elfogadott törvény – mely kiváltságokat biztosít az oltási igazolványokkal rendelkezőknek – még több embert ösztönöz majd arra, hogy felvegye az oltást. A legtöbb felmérés szerint a németek háromnegyede hajlandó beoltatni magát, ez az arány az oltási kampány előrehaladtával fokozatosan emelkedik.
Növekszik az oltási hajlandóság Lengyelországban is, ahol a CBOS intézet napokban közzétett felmérése szerint 30-ról 25-re csökkent azok aránya, akik nem kérnek vakcinát. Egy másik felmérés szerint azonban a megkérdezettek több mint 60 százaléka ellenzi az oltási kötelezettséget. Adam Niedzielski egészségügyi miniszter szerint nincs is szükség ilyen terveket fontolgatni,
Andrzej Horban, a Covid-ügyekben illetékes miniszterelnöki főtanácsadó azonban leszögezte: ha más módszerrel nem lehet elérni a nyájimmunitást, akkor kötelezővé kell tenni a vakcinációt.
Az elmúlt hetekben nagy vihart kavart az alsó-sziléziai Wałbrzych polgármestere, aki a 113 ezer lakosú városban kötelezővé tette az oltást. Az orvosi végzettségű Roman Szełemej azzal indokolta a lépést, hogy több helyi lakost gondolkodásra akar késztetni az oltás fontosságáról. A határozat ellenkezést váltott ki a helyi lakosok egy részénél, az alsó-sziléziai vajda pedig a lengyel törvényekre hivatkozva érvénytelenítette a rendelkezést.
Nem szabad kötelezővé tenni a Covid–19 elleni védőoltást, az embereknek maguknak kell megérteniük a vakcináció fontosságát – mondta a napokban Vlagyimir Putyin orosz elnök, utalva Dmitrij Medvegyev volt állam- és kormányfő múlt heti szavaira, melyek szerint
Bár Oroszországban gyártják az egyik leghatásosabb koronavírus elleni vakcinát, a több tucat ország által is alkalmazott Szputnyik V-t, Oroszországban csupán 11 százalék az első adag dózist felvevők aránya. A SuperJob.ru portál múlt heti felmérése szerint az emberek 66 százaléka negatívan viszonyul ahhoz, hogy kötelezővé tegyék a védőoltást.
Egy oltási program során az államnak nemcsak azoknak az egyéneknek az érdekeit kell figyelembe vennie, akik nem akarnak vakcinát, hanem a társadalom egészének érdekeit, amelyeket a magasabb oltási arány fog megvédeni – nyilatkozta nemrég a Euronews hírcsatornának Antoine Buyse nemzetközi jogász. Szerinte precedenst teremthet az Emberi Jogok Európai Bíróságának áprilisi határozata, amelyben a gyermekek kötelező védőoltását elutasító cseh szülők keresetéről azt állapította meg:
a kötelező védőoltások szükségszerűek egy demokratikus társadalom működéséhez.
