Nem tudni, meddig blokkolja az óriáshajó a Szuezi-csatornát
Négyszáz méter hosszú, kétszázezer tonnás hajómonstrum szorult a Szuezi-csatornába, és eddig meg sem tudták mozdítani. A kár óriási lehet, hisz a világ hajóforgalmának 12 százaléka használja ezt az útvonalat, így az általuk szállított árukból hiány keletkezhet. Becslések szerint a hajó veszteglése naponta 8,2 milliárd euró kárt okoz a világgazdaságnak.
Egy tajvani cég óriáshajója, az Ever Given, pontosan nem tudni, miért – szemtanúk szerint erős széllökésekkel kísért homokvihar miatt – keresztbe fordult, és első része a csatorna szélének homokjába fúródott. A gigantikus hajó megmozdítására tett kísérletek eddig kudarcot vallottak: hiába próbálták erre a célra készített vontatóhajók megmozdítani, illetve eddig elég homokot sem sikerült kiásni a hajó alól. Egy vízi jármű néhány napos vagy akár hetes veszteglése önmagában nem lenne olyan nagy gond, azonban
A 151 éve megnyitott, akkor még nem túl széles, de a kor hajóinak elegendő méretű csatornát többször bővítették, szélesítették, hogy fogadni tudja az egyre nagyobbra épített hajókat. Az utolsó nagy bővítés 2015-ben fejeződött be: a csatorna immár valamivel több mint 200 méter széles, megfelelően mély is, sőt hidat is úgy építettek fölé, hogy ne jelentsen magassági korlátot a hajók számára. Ezzel lényegében ki is merültek a bővítés lehetőségei, hisz nem lehet a hatalmas költséggel megépített hidakat újra lerombolni és még nagyobb fesztávúakat építeni.
Kérdés, hogy mi lehet a megoldás, ha most végül sikerül a hajót kiszabadítani. Valószínűleg az extrém méretű járműveknek célszerűbb lesz a továbbiakban inkább megkerülni Afrikát, persze olyan árut szállítva, amely elbírja a két-három héttel tovább tartó utat.
Szóba jöhet még az éghajlatváltozás miatt Oroszország északi partjainál a Jeges-tengeren áthaladni, amely az utóbbi években már hajózható nyáron,
igaz, biztonsági okokból szükség van jégtörőkíséretre, de ennek költsége nem jelentős ilyen árumennyiség esetében.
A mostani eset egyébként, ha a hajó kiszabadítása hosszú időt vesz igénybe, a lehető legrosszabbkor következett be, mivel a világjárvány miatt egyes ipari termékekben (például félvezetők), valamint konténerkapacitásban eleve hiány mutatkozik, amit a hajóforgalom 12 százalékának leállása, illetve hosszabb útvonalra terelése tovább súlyosbít. Emellett Egyiptom különösen megszenvedi a balesetet, hiszen a százmillió lakosú, szegény ország gazdaságának jelentős szeletét képezi a Szuezi-csatornán átkelő hajóktól szedett díj.
