Nem marad el az izraeli válaszcsapás, de az nem közvetlenül Iránra irányul - elemzőt kérdeztünk
A Közel-Keleten ismét kiéleződött a helyzet, hiszen Irán szombat éjjel rakétacsapást indított Izrael ellen. A támadást az izraelieknek sikerült kivédeniük, de vajon hogyan reagál a zsidó állam? Tovább eszkalálódhat a konfliktus, vagy elkerülhető a komolyabb veszély? Mi történik Irán és Izrael között? Somkuti Bálint hadtörténészt, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatóját kérdeztük.
Somkuti Bálint szerint a múlt szombati csapásokat követően joggal beszélhetünk háborúról Irán és Izrael között. Teherán már korábban is indított támadásokat Izrael ellen, de ezeket közvetítőkön keresztül tette meg, a Hamászon, illetve a húszikon keresztül.
- magyarázza Somkuti Bálint.
A szakértő szerint sokan bíztak abban, hogy Irán közvetlenül nem indít támadást Izrael ellen, de ez sajnos megtörtént.
Iránban a helyzet a hetvenes évektől kezdett megváltozni, amikor megtörtént az országban a hatalomátvétel és az Iráni Iszlám Köztársaság 1979-ben létrejött. Az iráni hatalom onnantól kezdve nyíltan szemben áll Izraellel, és a szavak szintjén is folyamatosan dúl a konfliktus a két fél között.
- mondja Somkuti.
A szakértő szerint ez a küzdelem közvetett módon zajlott, például amikor az iráni befolyás megjelent Szíriában, az izraeli vezetés többször célzott csapásokat hajtott végre. Támadtak raktárakat, iráni kiképzőket, de diplomáciai létesítményeket, amelyeket egyébként a bécsi egyezmény véd, még soha. A konfliktus tehát már régóta húzódik és több fronton is zajlik.
Az eszkalációt az izraeli vezetés kezdte, amikor megtámadta a damaszkuszi konzulátust, melyet azonban a mai napig nem vállalt fel.
Irán elvárta volna az ENSZ-től és az Egyesült Államoktól, hogy ezt a támadást elítéljék, ez azonban nem történt meg, ezért Irán egyfajta válaszcsapásként reagált Izrael elleni közvetlen támadással.
A világ vezetői, az Egyesült Államok és az ENSZ is önmérsékletre szólították fel az izraeli kormányt, hogy a helyzet ne eszkalálódjon tovább. Ismerve Benjámín Netanjáhút, aki egy tapasztalt és keménykezű politikus, bízom benne, hogy a józan ész fog felülkerekedni és nem fokozódik tovább a helyzet. Ezt azonban most még lehetetlen megjósolni"
- hangsúlyozza Somkuti Bálint.
Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden kijelentette, nem támogatja Izrael válaszcsapását, ez pedig nagyon komoly figyelmeztetés Izrael irányába. Az összes nagyhatalomnak, beleértve Kínát is, az az érdeke, hogy ez a háború ne eszkalálódjon tovább. Kivétel Oroszország, számukra jól jönne, ha a figyelem nem az orosz-ukrán háborúra szegeződne.
A szakértő szerint rendkívül nagy a nemzetközi nyomás mindkét fél irányába.
A Hezbollahon, a húszikon és a Hamászon kívül Irán szövetségesei lehetnek Libanon és Szíria is. Ez viszont nem jelenti azt, hogy egy nyílt háború esetén ezek az országok együtt támadnák meg Izraelt.
A nyugati világ egységes abban, hogy az Izrael elleni támadásokat el kell ítélni.
- húzza alá Somkuti.
Érdemes megvizsgálni az Egyesült Államok helyzetét is. Donald Trump például kifejezetten jó kapcsolatokat ápol az izraeli jobboldallal, ha tehát ő lenne az elnök, akkor Irán komoly problémákkal nézne szembe. Joe Biden viszont az újraválasztásáért küzd, és próbálja nem fegyveres konfliktusokkal megoldani a nemzetközi problémákat. A szakértő szerint ha Izrael támadást indítana, akkor Irán lezárná a Hormuzi-szorost, amely következményeiben egy egész világra kiterjedő gazdasági válsággal fenyegetne.
- emlékeztet Somkuti.
Az elemző szerint elképzelhető, hogy Izrael válaszcsapása az lesz, hogy szíriai területen vagy a Hezbollah ellen indít támadásokat, jelenleg azonban kiszámíthatatlan, mi fog történni.
